Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 5. szám - Ryszard Kapuscinski: Lapidárium III. (2. rész - fordította Szenyán Erzsébet)

hangját említsük - „Afrika haláláról” beszélnek, pedig Ruanda lakossága a kontinens lakóinak kevesebb mint 1 százalékát teszi ki. Vagy vegyük számos gondolkodó nyilatkozatát (neveket nem említek - nomina sunt odiosa), arról, hogy „a világ háborúba süllyed”, miközben azok a társadalmak, amelyekben háború zajlik, az emberiség 1 százalékát sem alkotják.

Az aránytalanságnak ezt a problémáját feszegeti többek között Steven Erlander „Nagy zaj a terrorizmussal kapcsolatban”című cikkében (IHT-1996. szept.2.). Erlander adatokat közöl: 1994-95-ben 16 amerikai állampolgár esett a terroristák áldozatául, ezzel szemben csupán 1993-ban 57 amerikai halt meg villámcsapás következtében. Ugyancsak 1993-ban autóbalesetben 42000 amerikai vesztette életét, 31000 amerikai pedig verekedések, rabló- támadások, vendetták és bandaháborúk során irtotta ki egymást. Erlander az ellenségkép szükségességéről is ír: miután a szovjetek már nem töltik be az első' számú közellenség szerepét, helyükbe új ellenséget kellett állítani: a választás ezúttal a terrorizmusra esett. Az USA hatalmas katonai és rendőri gépezetét ugyanis foglalkoztatni kell - állítja a szerzó'.

A „Newsweek” ’96. szept. 23-ai száma leveleket közöl Christiane Amanpourról, a CNN újságírónőjéról, akit a hetilap „a világmédia szupersztárjának” nevez.

Az olvasó önkéntelenül is fölfigyel a levelek bemutatásának jellemző, a posztmodern relativizmust idéző alapelvére. Jellemző, mert ez a módszer állandóan ismétlődik, s lényege az, hogy minden pozitív nézetet egy negatívval kontráz. Az eredmény mindig fele-fele arányú. Az egyik oldal dicsér, a másik elutasít. „Rendkívüli személyiséget mutattak be” — lelkendezik Ryan Truscott Hararéból.” Micsoda? - háborog Michael Woatich Amszterdamból - Amikor Amanpour megjelenik a képernyőn, átkapcsolok egy másik adóra”.

Ily módon, minden pozitív véleményt egy negatívval érvénytelenítve, az egész művelet végeredménye nulla lesz. És ez megerősít bennünket abban, hogy szubjektív nézőponttól, a mi privát ízlésünktől, tetszésünktől függ minden. Gondolhat az ember, amit akar, csinálhat, amit akar, úgyis az lesz, hogy némelyeknek tetszeni fog, másoknak viszont nem, ez pedig végül is azt jelenti, hogy semmiből sem következik soha semmi.

Cenzúra? Az elektronika manapság nevetségessé tesz mindenféle cenzúrát! Claude Gubler doktor volt Franfois Mitterad háziorvosa. Amikor Mitte- rand meghalt, Gubler kiadott egy könyvet {La Grand Secret), amelyben nyilvánosságra hozta, hogy Mitterand majdnem elnöki megbízatása legelejétől kezdve rákban szenvedett, de titkolta ezt attól való félelmében, hogy betegségére hivatkozva kiszorítják őt a hatalomból. Titokban tartotta hát betegségét két megbízási időszakon — 14 éven - keresztül. Mitterand családja úgy ítélte meg, hogy Gubler megsértette a halott emlékét. A bíróság ezt megerősítette, és a könyvet bevonatta a könyvesboltokból. Ez persze nem sokat segített, mert a könyvet azonnal felvitték az internetre, s most bárki elolvashatja, kikerülve a bírósági ítéletet, a tiltást és korlátozást (http:www,leb. fr/secret).

55