Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 1. szám - Poszter György: Keleti- „Emberi Színjáték” - a „Szövevény” Poétikája (Sándor Iván: A Ködlovas — és utódai)

net egyetlen pokolbugyrának, a kelet-közép-európainak a bejárása. Nem öt mélyülő körben. Inkább öt változó nézőpontban.

E történelmi pokolbugyor, a kelet-közép-európai - a regényekben - térben és időben-, téridőben jól körülhatárolható. Históriailag és poétikailag is. Térben a történésekben adott két belső tengely. Mondjuk, Debrecen és Nagykanizsa-, vagy mondjuk, Budapest és Kiskunhalas között. És térben a történésekben adott két külső tengely. Mondjuk, Krakkó és Bécs—, vagy mondjuk, Szentpétervár és Belgium között. És időben a történésekben adott egy belső és egy külső tengely. Egy belső tengely, mondjuk, 1944 és 1954 között. Egy külső tengely, mondjuk, 1794 és 1996 között. E téridőt és tengelyeit az öt regény vagy tétel együtt rajzolja körül. Ezen vagy ezeken belül a külső és belső történések. Vagyis ama bizonyos egyazon történelmi pokolbugyor. Öt nézőpontból és öt változatban. Históriaipoétikai nézőpontból és históriai-poétikai változatban.

Az első nézőpont a Ködlovas. Térben és időben a belső tengelyen. Debrecen és Nagykanizsa, 1944 és 1954 között. A legsötétebb változat. Duna-parti „vízáldozat” és Andrássy úti alvilág. A történelem legelnyomottabb tíz éve. Hitek- hitetlenségek, illúziók-illúzióvesztések nyersen brutális betlehemi gyermekgyilkossága. A második nézőpont a Századvégi történet. Térben és időben a külső tengelyen. Krakkó és Bécs-, Szentpétervár és Belgium-, 1794 és 1987 között. A legszomorúbb változat. Bécsi ítéletek és budai fővesztések. A történelem legnehezebb kétszáz éve. Barátságok, szerelmek elsorvadása, személyiségek- magatartások könyörtelenül rafinált eltorzulása. A harmadik nézőpont az Ara- beszk. Térben és időben a kiszélesített belső tengelyen. Pest és a Balaton-, 1952 és 1982 között. A legreménytelenebb változat. Az önazonosság elvesztésének lélektani kamaradrámája. A történelem legtalányosabb harminc éve. Gyilkos szerepcserék szenvedő elviselése, félénk kapcsolatteremtések törvényszerű elvetélése. A negyedik nézőpont az Átváltozások kertje. Térben és időben a legelvo- natkoztatottabb tengelyen. Fizikai-pszichikai barlangjárások és múltbelijelenbeli kapcsolatteremtések között. A legbonyolultabb változat. Az idő föld alatti alagútjai és a nyugtalanság föld feletti ösvényei. A történelem legmagányosabb elvont ideje. Kínlódó önmagát- és társat-keresés, kiábrándult megnyugvás és egymásra-találás. Az ötödik nézőpont a Tengerikavics. Térben a belső-, időben majdnem a külső tengelyen. Zugló és Kiskunhalas-, a XIX. század közepe és a XX. század vége között. A leglehiggadtabb változat. Félelem megülte pesti halálmenetek és békét hozó kiskunhalasi temetőjárások. A történelem legemberpróbálóbb százötven éve. Kifakult családi fényképekben és megkopott vidéki sírkőfeliratokban elbeszélve.

Az öt nézőpontban szembeötlő közösség. A kelet-közép-európai história pokolbugyrát sűrű történelmi-társadalmi-emberi-lelki szövevény szövi be. Benne minden mindennel, mindenki mindenkivel az egymást meghatározás ördögi körében - átláthatatlanul bonyolultan vagy átláthatóan egyszerűen - végzetesen összefügg. Mindenki bejárja a tér és idő, téridő koordinátáit — a belső és külső tengelyeken is. Egymáshoz igazodó, egymást előhívó-betetőző-, fizikai-pszichikai mozgásokban. Zötyögő személyvonatok Debrecen és Nagykanizsa-, botladozó hintók Buda és Bécs-, múltat kutató járatok Pest és Pécs-, emlékező szerelvények Zugló és Kiskunhalas között. Meg ’44 és ’54-, XVIII. és XX. századvég-, ’52 és ’82—, távoli tegnap és közeli ma- első háború előtti béke és második háború utáni békétlenség között. Ám a vonatok és hintók sorsokat visznek. A helyszínek és időpontok között a történelem közlekedik. Mert a történelem az emberi sorsokból áll össze. Mert az emberi sorsok a történelemben határoztatnak meg. A szövevény szerkezetét és természetét mindegyik kötet vagy tétel hordozza. De

32