Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 4. szám - Balia D. Károly: A hontalanság metaforái (avagy a kárpát aljai magyar költóL haza-komplexusa)

s míg kelő napsugár hárfája zendiil, kiskertnyi hazámban disszonáns csend ül1"

kit jó Urunk a túlélés arcának szánt vágyódik egyre teljesebb életére úgy érzi bástyája már börtöne régen e koporsónyinál is kicsinyebb hazán1'

Igen gyakori a kicsiségnek, töredékességnek, szűkösségnek és a haza virtuális voltának együttes érzékeltetése. Az ezt kifejező metaforák hol szigetnek, hol egy-egy városnak, hol vidéknek, tájnak, hol útnak, hol könyvekbe, sőt, sorok közé szorítottnak, máskor képzeletbelinek, illetve nem ritkán az emberi testbe, egy ember énjébe zártnak mutatják a szűkebb-tágabb otthont:

Nyugodt s párás otthonom tündérszigetén fészkelődöni12

... de Ungvár felől a túlvilág napja vakít!

S nem nyitna kaput az árkádok szláv szavú őre: Munkács előttem rendre becsukja ablakait"

Hazányi úton kövekre hágok, pázsiton siklóm mezítelen lábbal... ... ha messzire indít a hazai táj..."

Millió Jézuska álmodik bennünk betlehem-hazánk langyos zugaiban bábel-házak fülledt koporsók K

Hazája a jónak könyvekbe szorul, poros kötetekbe, tűrjük szótlanul1"

... nem titok, és mégis mért hiszem: sorok köze a legszebb otthon.17

Hazámat megálmodom."1

... a haza szíved része"’ 40 41 42 * 44 45 * 47

40 Czébely Lajos: Tétova sugárban. Pánsíp, 97/1. 25. o.

41 Penckófer János: Harsonátlanul. Hatodik Síp-melléklet, 94/tél

42 Bállá Teréz: Engesztelő. Hatodik Síp, 97/tavasz, 24. o.

42 Vári Fábián László: Üzenet. Pánsíp, 96/1, 27. o.

44 Balia D. Károly: Cipőmre vastagon. Pánsíp, 96/1., 27. o.

45 Czébely Lajos: Karácsony-éj. Hatodik Síp, 94/tél, 36. o.

4íi Czébely Lajos: Tétova sugárban. Pánsíp, 97/1. 25. o.

47 Penckófer János: A Múló Rendben. Hatodik Síp, 96/ó'sz, 14. o.

Horváth Sándor: Kisháza (I). In.: Kisháza, Ik., 8. o.

4il Horváth Sándor: Kisháza (II): Uott, 9. o.

91