Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 4. szám - Ryszard Kapuscinski: Lapidárium III. (I. rész - fordította: Szenyán Erzsébet)
96. 11. 25. Találkozás Jerzy Lozinski filozófussal. Elhozta ajándékba Frederic Copleston Filozófiatörténetének VI. kötetét - ó' fordította lengyelre. Lozinski azt mondja, hogy a filozófiai gondolkodás mostanában az egyhelyben topogó akadémikus filozófia keretein kívül fejló'dik. Az új filozófusok nem hivatásos filozófusok. Megdöbbenést keltó' könyveik mégis igen élénk - éppenséggel filozofikus - reflexiókat váltanak ki olvasóikból. Példaként Lederman és Teresi Isteni részecskéjét említi. Számomra ilyen típusú irodalom Stephen J. Gould The Full Hause című műve, Jared Diamond Harmadik csimpánza vagy Freeman Dyson Infinite in All Directions című munkája. Vagyis - tágan értelmezett biológia, fizika, antropológia, történelem. Stephen Jay Gould amerikai paleontológus, a Harvard Egyetem professzora felhívja a figyelmet az embernek arra a törekvésére, hogy szeret rendszereket építeni: „Az a szükségletünk, hogy értelmet találjunk a minket körülvevő' világ bonyolultságában, hogy mindent egy egésszé fogjunk össze eresebb, mint az ilyen letaglózó feladat kapcsán jelentkező természetes óvatosságunk”. Gould eléggé szkeptikus: „Hajlamosak vagyunk arra, hogy általános és mindent átfogó rendszereket építsünk. Lehet azonban, hogy az ilyen rendszerek nem válnak be. Lehet, hogy a természetben elfoglalt helyünk immanens összetettségével és többértelműségével ütközve, vereségre vannak ítélve?” Jacob Bronowski. A tudomány fejlődése: a figyelem a fizika világa helyett egyre inkább az emberre irányul. „Az érdeklődés központja a fizikai tudományágakról áttevődött a biológiai tudományágakra. Ennek eredményeként a tudományt egyre inkább az individuum kutatása vonzza” (A képzelet hatalma). Leslaw Hostynski írása Henryk Elzenberg filozófiájáról („Pismo” 87/4.). Elzenberg kétfajta értéket különböztet meg: a haszonelvű értéket és a tökéletes értéket. A haszonelvű érték mindig viszonylagos - csupán használati funkciót tölt be. A tökéletes érték ezzel szemben abszolutisztikus jellegű, egyetlen alapelv vezérli: így kell tenni. A tökéletes érték magában rejti a megvalósítás kényszerét. Elzenberg számára a tökéletes értékek magasabb rendűek, mint a haszonelvű értékek. Az emberiség alapvető feladata - A létezés gondja szerzője szerint - az, hogy megvalósítsa az értékeket. Ahol pedig mindez megtörténik - a kultúra területe. A kultúra, Elzenberg meghatározása szerint, nem más, mint „azon dolgok ösz- szessége, amelyek létrehozása az emberi lehetőségek körébe tartozik, s amely dolgok értékesek”. A kultúrateremtés azonos az értékteremtéssel, az értékek megállapításának eszköze viszont az intuíció. Henryk Elzenberg 1929-ben írt Pro domo philosophorum című esszéjében arra panaszkodik, hogy „Lengyelországban gyenge a filozófia iránti érdeklődés”. „A lengyel gondolkodás - állítja Elzenberg - inkább konkrét mintsem elvont”. „A lengyelekből hiányzik az érdek nélküli fejtegetések iránti lelkesedés”. A legújabb nemzedék - sajnálkozik a szerző - „vagy a legközelebbi, aktuális, színes és mozgalmas konkrét valóságba szerelmes vagy a társadalmi kérdésekbe, amelyeket harciasán, a megismerés tisztességes szándéka nélkül közelít meg”, „a kortárs lengyel irodalmár pedig ... olyan mértékig zoon aphilosophicon, hogy az a vezető 36
