Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 4. szám - Ryszard Kapuscinski: Lapidárium III. (I. rész - fordította: Szenyán Erzsébet)
lelki egyensúlya szempontjából. A szomszédos kertben ugyanis olyan magasra szöktek a nyárfák, hogy eltakarták a tornyot, s ettől Kant nyugtalanná és türelmetlenné vált, végül pedig teljesen alkalmatlannak érezte magát arra, hogy elmerüljön esti meditációiban. A kert tulajdonosa szerencsére nagyon finomlelkű és szolgálatkész ember volt, s ezenfelül nagy elismeréssel és tisztelettel viseltetett Kant iránt. Amikor tehát tudomására jutott a dolog, levágatta a nyárfák ágait. A Löbenicht torony pedig újra láthatóvá vált. Kant visszanyerte nyugalmát, és újra képes volt átadni magát alkonyati meditációinak.” Thomas de Quincey Immanuel Kant utolsó napjai című könyvének fenti sorait olvasva eltöprengek azon a világon, az ideális rend világán, amelyben a filozófus elmélkedésének ahhoz, hogy működhessen, fejlődhessen, állandó támaszt és megerősítést kell találnia ugyanabban a látványban, a világnak ugyanabban a megjelenésében, amelyet a mester éveken át az ablakából láthat. Mi történt volna ezzel az elmélkedéssel, ha Kant olyan korban élt volna, amikor virágzó városok egyetlen éjszaka alatt romhalmazzá váltak, vagy teljesen eltűntek a föld színéről? Es Königsberg lakóin is eltöprengek, ahogyan lábujjhegyen, lélegzetvisszafojtva járkálnak, amikor Kant meditál. Ahogyan egyikük levágatja kertjében a fáit, amikor azt hallja, hogy látványuk zavarja a professzort a gondolkodásban. És végül a 3. Belorusz Frontnak arra a páncélosára gondolok, aki a Löbenicht toronyra irányított ágyú elsütésével örökre véget vetett annak a csodás világnak. 1995 decemberének utolsó napjaiban meghalt Emmanuel Levinas. 90 éves volt. Levinas filozófiája a Másság problematikája: Levinas megköveteli tőlünk, hogy észrevegyük a Más jelenlétét, hogy felelősséget érezzünk iránta. Egy másik emberrel való találkozásunkban kihívás rejlik. Az ember kapcsolata Istennel nem a kozmoszon keresztül, hanem egy Más emberen keresztül valósul meg. Levinas bírálja az európai örökséget: a totalizációt, a homogemzálást, a rendszerben való gondolkodást, amelyben elvész a dolgok sokszínűsége. Az ideológiának, minden ideológiának, még a programja szerint leginkább antitotalitárius ideológiának is vannak totalitárius hajlamai (kizárólagos és uralkodó pozícióra vágyik). Roger Scruton brit filozófus szerint két totalitárius ideológia — a fasizmus és a kommunizmus — után ma a totális liberalizmus került hatalomra, „amelyben törvény tiltja számunkra a tiltást”. És hozzáteszi: „A mi jogrendünk, amely szélsőségesen engedékeny a gonosztevőkkel, könyörtelenül föllép azok ellen, akik megpróbálják útját állni a gonoszságnak” („The Wall Street Journal” 96.11.13.). Verulami Francis Bacon (XVI-XVII. sz.). Londonban élt. Jelszava: „Az emberi értelemnek nem szárnyakra, hanem ólomra van szüksége”. Négy idolum, négy istenített ábránd leküzdésére szólít fel. Ezek: 1 1 — idolum Tribus - vagyis az emberiség veleszületett hajlama a képzelgésre, 2 - idolum Specus - vagyis a nevelés hatására kialakult káprázat, 3 - idolum Theatri - vagyis a hagyományos közegben uralkodó előítélet, 4 — idolum Fori - vagyis a nyelv sugalmazása, amely nyelv kifejezései a terméketlen viták és istenített koholmányok forrásaivá váltak. 35
