Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 3. szám - Bisztray Adám: Kossuth-szekrény
esztendő fogságot ért Sántha Sándor életében. Ebből hetet nehézvasban a josefstadti várbörtönben töltött. Históriánk tudói napról napra rekonstruált forgatókönyvet állíthatnak össze a kormányzó cselekedeteiről és mulasztásairól, hogy tisztán lássuk emberi nagyságát és politikai hibáit egyaránt. Azt is, hogy a kimért idő sorompói közt a Habsburg- és a Romanov-ház árnyékában mit tehetett és mit nem. Groteszk játék s ideológiai harc folyt körülötte máig, amikor a politikus ügyvédet a politikus költő, Petőfi ellen játszották ki, vagy a Széchenyi kontra Kossuth dilemmát hangsúlyozták. Volt, hogy egyedül Görgey tehetett a bukásáról, s az utókor töprengő, ám nem szakavatott elméi közül többen egyeztek a vádban, harc helyett elmenekült a kormányzó! Arról ugyan néhányan tudtunk, hogy Világos előtt a csatárok egyetlen óráig tarthatták volna magukat. Nem a lelkesedés hiányzott, hanem a puskapor. Börtönlátott ügyvédünket elhalt, vagy mai vádlói vajon gyávának hitték, hogy nem állt egy legutolsó roham élére, kiegyenesített kaszák hadrendje elé? A detronizáló lehetett-e gyáva? Bizonyára nemcsak személyes és családi elfogultság, de a reformkori rabságban tanult angol szavak vittek rólunk hírt elsőül Londonba és az Újvilágba. Neki mindig volt reménye és ereje az újrakezdéshez. Ennek a hitnek volt egyik szálláshelye ükapám makói háza, mely Kossuth nevét kapta 1975-ben az én nemzedékemtől. Majd a nyolcvanas évek derekán magam hallottam egy kerületi párttitkár ajkáról a lekicsinylést; Polgári liberális jogász, elvtársak, a mai ellenzék elődje. Már rég sereg nélküli vezér volt, anakronisztikus nagyság a levetkőzhetet- len szerepben, amikor hívei megkeresték. Hallgassuk meg újra, amit a viaszhenger mond! Üzenet egy másik respublikából. Halljuk meg erős hatalmú körmondatait, melyek az arcot s a jelenvaló embert hordozzák! Utcát neveztek el róla - országban ezerszám -, hajót, nyomdát, egyetemet, rádióadást hajnaltól hajnalig. Máiglan véle és érte vitázunk. * A história fukarkodik a részletekkel. Az összeomlás előtti napokból érdekes volna tudnunk, ki mint gondolkodott, cselekedett, vagy hitt a remény megfogyatkozott szikráiban. Kossuthék augusztus elsején délelőtt érkeztek Makóra az ötablakos porta elé. Nem volt, aki feljegyezze a másnap reggelig elhangzott szavakat, hírt adjon a résztvevők lajstromáról, a tanácskozás lényegéről, atmoszférájáról, lovasfutárok érkeztéről, szétnyargalásukról. Bem Segesvárt már csatát vesztett, ezt tudták, lassan egyesül az osztrák és cári seregtest, és ha igaz, a vezérkar még mindig bízott, tartani lehet a Tisza vonalát. Augusztus másodikán ükapám otthon maradt családjával, de vendégei az ő makói kapujától indultak Mezőhegyesen át az aradi várba. Előbb Görgeyvel, aztán a tudott-nemtudott végzettel találkozni. Sántha ősömtől semmi nem maradt ránk, sem fegyver, sem hiteles arckép, josefstadti szabadítólevele lappang egyedül valahol a rokonságban. Nemrég bukkant fel újra neve. Napóleon még 1829-ben magyarra fordított önéletírását egy Sántha Sándor nevű írnok is előfizette... 59
