Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 3. szám - Révész László: A fiatal Magyarország
Ennek az egyesületnek vezető egyénisége, aki a későbbi Magyarországon jelentős politikai szerepet játszott, Pulszky Ferenc volt. O állította össze a programot, amelyet a Társadalmi Egyesület legtöbb tagja jóváhagyott: A követelések 12 pontban a következők voltak: 1. A magyar nyelv terjesztése 2. Az ősiség megszüntetése 3. A birtokjog és a hivatali betöltési jog biztosítása minden magyar állampolgár részére 4. A tized és a kilenced megszüntetése 5. Az összes privilégium eltörlése 6. Egyházi reform 7. Népképviselet a rendekből álló országgyűlés helyett 8. A miniszterek felelőssége a parlament előtt 9. A költségvetés 10. Választási törvény 11. A bíróságok 12. A legfelsőbb bíróság függetlensége Pest városában különösen gyorsan foglaltak állást a 12 pont kérdésében, főleg a fiatalok befolyása következtében. 1848 március 15-én ünnepélyes keretek között fogadták el a pesti 12 pontot: 1. Sajtószabadság a cenzúra eltörlésével 2. Felelős minisztérium ill. kormány Buda-Pesten 3. Évenkénti országgyűlés Pesten (és nem Pozsonyban!) 4. Törvény előtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben 5. Nemzeti őrsereg (őrség ill. nemzetőrség) 6. Közös teherviselés 7. Az úrbéri viszonyok megszüntetése 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján 9. Nemzeti Bank 10. A katonaság esküdjék fel az alkotmányra Magyar katonáinkat ne vigyék külföldre és a külföldieket vigyék el tőlünk 11. A politikai foglyok szabadon bocsájtása 12. Unió Erdéllyel A „márciusi ifjúság” fellépése tehát - különösen Pesten-Budán - eredményes volt. Vér nélkül, minden rendzavarás nélkül komoly eredményeket ért el, hiszen a Helytartótanács tudomásul vette a pesti városházán megalakult „Rendre Ügyelő Választmány”-t. Március 15-e igazi jelentősége azonban nem szűkíthető le a főváros „meghódítására”, arra, hogy meghátrálásra kényszerítette a Habsburg uralom legfontosabb hazai politikai szervét, a Helytartótanácsot. A márciusi fiatalok sikere rövid idő múlva Pozsonyra, sőt Bécsre is hatással volt. A pesti ifjúság találkozóhelye — éppenúgy mint a pozsonyiaké - a kávéház volt; akkor már Pesten minden fontosabb politikai megbeszélés a kávéházakban történt. A fiatalság a kávéházakban főleg politizálásra jött össze; a „kávéházipolitika” ebben az időben Magyarországon szinte hagyománnyá vált. Ez volt a forradalom kiindulópontja. Itt jelent meg rendszeresen Petőfi Sándor is. A radikális ellenzéki politikusok és vezetők is sokszor jöttek össze a kávéházakban. Itt 17
