Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 3. szám - Révész László: A fiatal Magyarország
Az országgyűlési liberális ellenzék tevékenysége gyorsan kiterjedt az egész ország ifjúságára. Ezek a fiatalok járultak hozzá ahhoz, hogy a régi feudális intézmények megszűnjenek, és azok helyett új polgári, jogi és gazdasági rendszer jöjjön létre, amelynek egyik lényeges pontja az állampolgári egyenlőség volt. A régi rendszer védelmeződ viszont főleg az arisztokratákból és a magasrendű klérus tagjaiból rekrutálódtak, akik egzisztenciájukat féltették a reformoktól. A magyar nacionalizmus, amely a nem magyar polgárokat magának alárendelni, illetve azokat „magyarizálni” akarta, alig számolt az adott helyzettel: a magyarság az akkori Magyarország lakosságának kevesebb mint fele volt, ó' volt azonban az országalapító, az ország számszerűen legeró'sebb nemzeti eleme. Ez viszont az akkor alakuló nacionalizmusnak ténylegesen negatív jelensége volt. •k A jogi, gazdasági és társadalmi reformok vezető ereje, az egész nemzeti újjászervezés legnagyobb követője a fiatal magyarság volt. A bécsi titkosszolgálat jelentései sokszor nagyon sötét képet adtak a magyarországi helyzetről. Sokan a titkosszolgálat tagjai között azon a véleményen voltak, hogy a mozgalom valamilyen „elrettentő” intézkedéssel elnyomható. Néhány sikertelen intézkedés következménye viszont az volt, hogy az eddig „semleges” ifjúság is csatlakozott a liberálisokhoz. A Fiatal Magyarország az 1848-as forradalom előiskolája volt és előkészítette a forradalmat követő szabadságharcot 1848/1849-ben. A Fiatal Magyarország vezető egyéniségei voltak a szabadságharc tisztjei, a szabadságért harcoló Magyarország politikusai és diplomatái. Ezért kell a Fiatal Magyarországot úgy tekinteni, mint 1848 előkészítőjét. Az 1848 tavaszán az egész országban ismertté vált eszmék a Fiatal Magyarország szempontjából már a harmincas években ismertek voltak. Hogy a szabadságharc olyan rövid idő alatt az egész magyarságot mozgósítani tudta, hogy az abszolutizmussal és a rendiséggel való szemben állás olyan hatalmas erőket tudott rendkívüli gyorsasággal mozgósítani, ezek mutatják a Fiatal Magyarország jelentős előkészítő szerepét. A Fiatal Magyarország legfontosabb csoportja - különösen a negyvenes évekig - kétségtelenül az országgyűlési ifjúság volt, mellette működött az ún. törvénytanuló ifjúság, illetve az ügyvédi vizsgára készülő fiatalok tömege. Ez az ifjúsági csoport 1000-1500 személyből állhatott. Az országgyűlés ülései alkalmával ez az ifjúság adta a hangulatot; az országgyűlésen kívül is nyilvános demonstrációkkal, nagytömegű tüntetésekkel, éjjeli zenével hívta fel magára és eszméire a figyelmet. Az ifjúság a reformkorszakban saját egyesületeket létesített, hogy főleg a politikai problémákat megvitassák, és az egyes fontos politikai akciókat idejében megtárgyalják. Az említett egyesületek közül a Társadalmi Egylet (1834 és 1836 között) volt a leghíresebb; ezért kerültek azután ennek a csoportnak a vezető egyéniségei börtönbe (Lovassy és társai). Amint a bírósági jegyzőkönyvekből és aktákból világosan kiderült, a politikailag egészen balra tolódott fiatal nemesek követelték a radikális reformokat. Általános cél az emberi jogok magyarországi bevezetése volt, és ezzel kapcsolatban követelték az állampolgársági egyenjogúságot. Azok a fiatalok, akik a pozsonyi országgyűlést elhagyták, levelező tagokká váltak, és az egyes megyékben továbbra is az emberi jogokért küzdöttek. 16
