Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 2. szám - Csetri Elek: Körösi Csorna Sándor göttingai tanulmányútja

jára nyomtatott szimbólumok, az egyetem címere, egy park közepén vizet sugárzó szökőkút és jelszó: Fecundat et ómat (Gyümölcsözzék és ékeskedjék) világosan kifejezte a göttingai tudományosság magasztos céljait, a tudomány forrásának termékenyítő' és felemelő' hatását.

Az egyetemi eló'adásokat mindkét félévben, jóval a téli (kb. október-március) és a nyári (kb. április-augusztus) szemeszter eló'tt meghirdették. Só't azokat karok szerint a tanárok nevének és az eló'adás címének és tárgyának feltüntetésével, az egyetem folyóiratában és külön kiadványként (Verzeichnis der Vorlesungen, Catalogus praelectionum publice et privatim in Academia Georgia Augusta) is kinyomtatták. Ezek nemcsak akkor szolgálták a diákság tájékoztatását, hanem a mai napig értékes forrásul használhatók az egyes idó'szakokban működó' tanárok által leadott kurzusok, szemináriumok, laboratóriumi gyakorlatok és egyéb oktatási keretek tartalma és forrása megállapításában. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Göttingai Egyetem története folyamatosan, több szerző' jóvoltából testes könyvekben megjelent (ezek bibliográfiai leírását tanulmányunk végén, a Könyvészetben felsoroljuk) és azokban az egyes professzorok munkássága összegezésénél tételesen megtalálhatók életrajzi adataikon kívül itteni működésük, minden címük-rangjuk, érdeklődési körük, oktatói minőségük, részletező tudományos munkásságuk címszerinti felsorolása, világos, hogy e kiadványokból a Göttingában folyó egyetemi és tudományos munka jóformán minden aspektusára fény derül. Annál inkább, mert egy sor egyéb korabeli kiadvány, forrásközlés és modern egyetemtörténeti monográfia és részletmunka is a kutatás, a történeti rekonstrukció rendelkezésére áll.

Ha a nyugati művelődéshez kötődő igazodásunkat a középkor óta a diákjaink egyetemi peregrinációja szolgálta, a XVIII. század második felétől kezdve a külföldi diákjárásban Göttinga rangjához méltó szerepet vitt a magyar művelődésben. Hiszen az itt tanult és tevékenykedett többszáz diák és tudós sorában Gyarmathi Sámueltől és Bolyai Farkastól kezdve egészen Budenz Józsefig és Eötvös Lórándig tudományosságunk számos kiválósága.

Noha itt tanult vagy működött egyes diákjaink vagy tudósaink ebben a fontos egyetemi központban töltött éveit többen tárgyalták már, Göttinga és a magyar szellemi élet kapcsolatának monografikus feldolgozása még várat magára. Ide kapcsolódik, hogy az egyetem tudományos folyóirata, a Göttingische Gelehrte Anzeigen gyakran foglalkozott magyarországi-erdélyi vonatkozású hír-adások közlésével, de jellegénél fogva főleg könyvismertetésekkel. Örvendetes, hogy annak számbavételét a folyóirat első századának időszakára (1739-1839) Futaky István és Kristin Schwamm külön kötetben igen szakszerűen és lelkiismeretesen 1987-ben elvégezte. Munkájukból világosan kiderül, hogy a hazai tudományos eredmények, megjelenések, kiadványok bemutatásával a folyóirat rendszeresen bekapcsolta tudományosságunkat az európai szellemi életbe, történel- mét-művelődését pedig megpróbálta bemutatni Nyugat-Európa közvéleményének. Van valami szimbolikus abban, hogy a folyóirat első cikkei II. Rákóczi Ferenc szabadságharcára és Erdély neves kancellárjára és emlékírójára, Bethlen Miklósra vonatkoznak. De csak Csorna ottartózkodásáig kísérve figyelemmel Futaky és Schwamm könyvét, megállapíthatjuk, hogy korabeli tudományosságunk jóformán minden értéke bemutatásra kerül a folyóiratban. Tudományos folyóiratok, forráskiadványok, lexikonok, statisztikai, gazdasági, tásadalmi, só't politikai művek is jelentkeznek (olyan is például, mint Berzeviczy Gergelynek a bécsi cenzúra által betiltott könyve a magyarországi parasztkérdésről) az ismertetésekben.

46