Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 2. szám - Csetri Elek: Körösi Csorna Sándor göttingai tanulmányútja
Csetri Elek Körösi Csorna Sándor göttingai tanulmányútja U _L la a nagyenyedi kollégium Körösi tudományos indulását jelentette, a Göttingai Georgia Augusta Egyetem a folytatást, a kiteljesedést, az elmélyedést, a szakosodást, az új ismeretszerzést és a korszerű módszerek elsajátítását hozta meg számára. Azokat az alapokat rakta le felkészülésében, amelyekre székely-magyar diákunk végülis világhírű tudóssá verekedte fel magát. Mégpedig olyan sajátos szakban, amely az akkor szélesedő' látókörű Európa műveló'dése számára új tudományág volt: a kelettudományokban, az orientalisztikában. Göttinga Körösit a tudás olyan magas szintjére emelte, ahonnan széles horizontok tárultak elébe és új utak tűntek fel a kitűzött célpontok megközelítésére. A II. György angol király által alapított, 1737-tól működó' göttingai egyetem (Hannover német nagyfejedelemségét, ahol Göttingen, magyarosan Göttinga fekszik, angol királyi birtokként perszonálunióban kormányozták Nagybritannia királyságával) — az akkori Európa legmodernebb egyeteme volt. Támogatói között a fenntartó alapítón kívül nemcsak nagybirtokosokat, arisztokratákat, hercegeket és grófokat találunk, hanem olyan uralkodókat is, mint Katalin orosz cárnó' és a Nagy Frigyes porosz király. A göttingai egyetemet nem egy olyan professzor szolgálta, akik azeló'tt Oroszországban és Poroszországban, Szentpéterváron vagy Berlinben tanítottak. Mikor Nagyenyeden tanárai „felsó'országi egyetemekre” ajánlották Kó'rösit, a számbajöhetó' intézmények között volt Heidelberg is, Kó'rösi legnagyobb szerencséjére azonban rendelkezésre állott az „angol pénzből” fennálló másik ösztöndíj is és így fiatal tudósunk a számára legnagyobb lehetőségeket és távlatokat ígéró' Göttingába peregrinálhatott. így aztán 1816 tavasza és 1818 ó'sze között itt folytathatta tanulmányait. Tudósunk göttingai tanulmányaira legeló'ször Cholnoky Jenó' hívta fel a figyelmet, de azóta a Kó'rösi-kérdés kutatói közül többen is foglalkoztak vele. Noha a kérdést Csorna minden kutatója érintette, gondolunk itt elsó'sorban Fu- taky Istvánra, Marczell Péterre, Kesztyűs Tiborra és Szilágyi Ferencre. Megragadva a kutatás fonalát, azóta sikerült még olyan nyomokra bukkanni, amelyek kiegészítik Kó'rösi göttingai éveinek összetett hálózatát. A Göttingai Egyetem magyar műveló'dési életben játszott szerepe Csorna személyiségének itt töltött évei kapcsán hangsúlyosan vetődik fel. Ma még világosabban látjuk, hogy főleg azért volt óriási nyereség Kó'rösi számára a Georg August Universität, mert modernségéhez hozzátartozott a szellemi nyitottság, a széles tudományos kitekintés, a magas oktatási színvonal és a bőséges anyagi dotáció. Főleg Borzsák István mutatta ki, hogy az uralkodó már alapításakor Anglia előretolt szellemi bástyájának szánta az egyetemet a kontinensen. Utódai is messzemenően gondoskodtak róla, aminek egyik jele, hogy a Göttingai Egyetem mindenkori rektora maga az angol király volt (helyettese és tényleges 44
