Forrás, 1998 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 11. szám - Kapuściński, Ryszard: Lapidárium III. (8. rész - fordította: Szenyán Erzsébet)
Ryszard Kapuscinski Lapidárium III. 8. rész R 96. szeptember 11. heggel hétkor zuhogott az eső. Hűvös volt, átható, éles szél fújt, hajtogatta a magas, hajlékony nyárfákat, feszegette őket, mint az íj húrjait. Egy órával később megnyílt az ég — vakító kéken, tágasan. A levegő áttetsző és üde lett. Mindez rövid ideig tartott, mert máris újabb sötét, ólomnehéz felhők közeledtek, visszatért a szürkeség, a világ pedig, amely a napfényben kifejezően plasztikus volt, most elmosódott, ellaposodott, szétfolyt. Megint esett az eső. Pilsudski erős személyisége hatással volt a két háború közötti Lengyelország formálódására, szellemiségére. Ezért, amikor Lengyelország 1939 szeptemberében vereséget szenvedett, a kiváló költő, Tadeusz Peiper a vereség egyik okát a marsall jellemében és filozófiájában kereste: „Pilsudski hajlamos volt a rögtönzésre. A tervezés nem volt erős oldala. Még amikor távoli célokat tűzött is ki maga elé, s ezekhez szervezte az emberanyagot, akkor is ösztöneire hagyatkozott. Ezért nem egyenes ívű az életútja. Ezért nevezik őt a szocialisták renegátnak, a demokraták pedig a demokrácia elárulójának. Ha útja bizonyos területeken következetességet mutat, ez nem más, mint a homogén személyiségéből származó lélektani következetesség. Az embernek az az érzése, hogy a nemzedéke irodalmárait sújtó szenvedélyek áldozata volt. A halála után írt emlékezésekben adjutánsa megemlíti, hogy a marsall udvarházának kertjét a maga természetességében, a kertkultúra bármiféle befolyásától mentesen kellett meghagyni, a kerti munka benne szinte a nullára redukálódott, nem volt szabad új ösvényeket vágni, a régieket nem volt szabad gondozni. Itt is: tilos volt a dolgok természetes menetébe avatkozni. Itt is: kizárt volt minden tervezés. Itt is: minden a maga ősi rendje szerint fejlődött. Ez a kert gazdájának a lelkivilágát tükrözi, amely, sajnos, nemcsak saját kertjének ösvényei kapcsán nyilvánul meg, hanem az ország útjainak sorsára is kihat. A hírhedetten rossz lengyel utak Pilsudski szemében védelmi tényezőt jelentettek háború esetére. Ezeken kellett volna elakadnia az ellenség motorizált egységeinek. Pilsudski hatására a modern utak kiépítésének terve teljesen lekerült a napirendről, s az utak rossz állapota a gondviselés által küldött segítséggé alakult. A modern civilizációval szemben tanúsított viszolygása miatt nem látott hadi értéket az új műszaki találmányokban, s a katonai védekezés érdekében nem keresett bennük az ellenfelet meglepő lehetőségeket. A katonai vezetés ellenkezése következtében Lengyelországban nem vezették be a rádiót, jóval annak feltalálása után sem, csak amikor külföldi
