Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 9. szám - Bogdán László: A tiszteletes úr reggelije; Szentgyörgyi Demokritus: A legszebb éveink, Agitáció a vonaton, Hol volt a győzedelmes ifjú Fortinbras? avagy a hortyogó halál, Törött kriglik, ...és más nemzeti katasztrófák!, Az utolsó előtti székely szék, Szeptember, Szent Mihály hava, Akit nem került a szerencse, A tükör cserepei, Hova dugják a hálás betegek a virágot?
az ördög a plébanus kényszerítésére (mert Jézus nevére kényszeríti vala, hogy mondaná meg neki,ki volna) nevezé magát a Kató asszony hazug lelkű szavával s szájával Jancsinak. „Igen - nevetek - így kezdődött az ördögűzés s került végül az asszony a plébániára?”- Itt a sok hónapok alatt mik mentek véghez, mint mentek oda bávészkodni a pápisták: báró Apor Péter is ment oda, mint beszélette másutt a rettenetes dolgokat, miket szólott az ördög, hol egynek, hol másnak; mint hívott a helyiségbeli páter mást pátert is,hogy annál hathatósabban exarceálhatnák Jancsit; mint szorították végre pokolbéli Jancsit az asszonyok hüvelykjébe, - könyv lett volna belőle, ha leírta volna valaki. „És az eredmény?”- Kató asszonynak pedig felcsinált hasából nem lélek, hanem ártatlan zabgyermek születők, a zabnak és kiszílynek hazájában... Úr Isten oltalmazz vak és bolond hittől! Közben az asztalra harapnivaló is került, a tiszteletes úr szíves szóval kínált s én - noha nem volt világos ehetek-e idő-jártomban avagy csak ihatok? — nekiláttam s fél szájjal érdeklődtem nagy eleiről, mire ő az evést abbahagyva, szép szelíden rámnézve, elmondta:- Tótfalusi Kis Miklós majd csuda vala a' bölcs Belgiumben, s tudatlan Erdély pedig csúfot űze a' megbecsülhetetlen emberen. „És Pápai Páriz Ferenc?” — érdeklődtem.- Igen eljár vala ez a professzor az enyedi lakodalmakba, tizedlakozások- ba, céhlakásokba, s néha kétfelől fogva viszik vala haza. És ittason azt mondogatja vala: »Könyvet írok! Könyvet írok! S írt is«. - Továbbá! - Köleséri Sámuel Debreczeni Papfiból igen nagy Ember lett vala Erdélyben, kár ha valaki le nem írta vagy le nem írja annak az Embernek életét, de az is rossz, ha a szépít leírja s a rútját elhallgatja, a szokás szerént. Én nem tudom mind azt a' mi erre tartoznék, de leírom a' miket tudok s ha rosszak lesznek is na- gyobbára, én róla nem tehetek7. Felemelte a poharát és az enyémhez érintette.- Lokodban lakik vala egy Gergelly Deák nevű gazdag Unitárius Nemes, aki külön tart vala Disznyónyájat s Pásztort a Falujától. Vala nékiek egy vén Papjok is, ki látja vala mint fél a Nép, mikor német Executio jő vala a falura (...) s így bátorítja vala a Népet Praedicatiójában - Édes Atyámfiái! légyetek Ollyanok mint a' Gergely Deák Uram Disznai, mikor el jő a' Farkas, azok őszve gördülnek s nem hagyjátok magatokat: tű is el ne fussatok a' Német előtt, hanem összegyűljetek, s ne hagyjátok magatokat jámbor falu! Éppen meg akartam nyugtatni, hogy effelől azután biztos lehet (sok jövendölése nem vált be ugyan, de ez igen!), ha sokan el is futottak, vagyunk még elegen jámborak és nem hagyjuk magunkat, de az idő forgószele felkapott s röpített felfelé az alagúton; még láttam, hogy egy falusi házban - köz7 Talán ezért is akasztott tengelyt nagy kortársával Bőd Péterrel, aki a maga Smirnai Szent Polikárpusában - amely munka annyit köszönhet Dienes Püspök - életrajzainak - merőben más módszert követ: az eszményítését. Dienes Józseftől ez idegen! O embernek látja az embert, rút és elvetemült mivoltában is; Mészöly távoli hasonlatát idelopva: mindenféle arcát is mutathatja - igyekszik hűséges lenni hozzá... 17
