Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 8. szám - Tornai József: Isten története (esszé)
s ekkor az Egy, mely ott aludt a héjban, áttüzesedett s burkából kilángolt. „Ha istenek is csak azóta vannak, / ki mondja meg, mi volt a teremtés?” Az ősi, sok ezer éves szöveg a tökéletes metafizikai bizonytalansággal, rettegéssel zárul: Ő, akitől van, aki a világra őrködve néz, aki a maga őse, Ó, aki csinálta, vagy nem csinálta: 0 tudja! tudja! - Vagy nem tudja O se? Itt lépünk be mi, emberek az isten vagy istenek történetébe. Nekünk a kérdések megválaszolása jutott. Az Abszolút és az Ego különbözésének mint két metafizikai sarokpontnak a közelítése, sőt egyesítése. Vallásos nyelven ezt nevezték el isten színe látásának, üdvözülésnek, illetve Indiában megvilágosodásnak. A kétféle válaszból két teljesen eltérő módszer kovácsolódott ki a különbözés (az eredendő romlás, bűn) megszüntetésére. Az egyik, a keresztény az Egót, a másik, a buddhista vagy brahmanista az ego tagadását tekinti megfelelő eszköznek a cél elérésére. Akármelyik modellt válasszuk, rá kell ébrednünk a dolog paradox jellegére. Ez ismert csapda, érdemesebb fölfigyelnünk arra, hogy isten történetének megismerése szempontjából a buddhista elképzelés az új egység megteremtésének leggyökeresebb, totális módja. Lépcsőzetes, türelmes mód: a vágyak kioltásával megszűnik az élet- szomj, az életszomj megszűnésével az Én, az Én megszűnésével az a valami, amely a különbözést, a fájdalmat, szenvedést, halált okozta, a különbözés megszűnésével minden emberi lény külön-külön visszaállítja a világiélek időtlen, bontatlan önmagában-szunnyadását. Az ember ezt mint bhaktit: a minden lény iránti áhítatos szeretet érzésben leli meg. Ez földi élmény, nem kell hozzá meghalni, aszkétává válni. Át kell rendeznünk nehezteléssel, irigységgel, gyűlölettel teli lelkünket s máris itt van egy karnyújtásnyira az üdvösséges állapot, a „hazatérés”. Az európai vallások, gondolom, ugyanezt az utat nevezik az isten iránti szeretetnek, imádatnak. Szent Pál volt annak a gondolatnak „tüzes szavú” fölismerője, hogy a vallásos szeretet megszünteti a teremtő és teremtmény közti különbözést. Elkövetkezik isten országa... Eltelt több mint kétezer év: a lét még mindig diszharmonikus, jó és rossz harca. Isten története folytatódik. A Titok még nem szakadt föl. Ki ismerhetné a holnapi, holnaputáni fejezeteket? kkk Az elevenen boncolt csimpánzok. Már Salzburgban is láttam egésznapos tüntetést a laboratóriumi állatkísérletek ellen. S most végre Pesten tiltakoztak a szőrmeviselet miatt: „Gondoljatok arra, hogy minden majom-, farkasvagy nyest— és rókabunda ártatlan lénytársak brutális lemészárlását jelenti!” Még leleplezőbbek azok a sorok, melyeket Richard Dawkins biológus A vak órásmester című könyvében találtam: „íme keresztény ihletettségű attitűdjeink lélegezetelállító faji elfogultsága: egyetlen emberi petesejt abortu26
