Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 1. szám - Szabó Ildikó - Horváth Ágnes - Marián Béla: Történelem és politika a főiskolások állampolgári kultúrájában (Empirikus vizsgálat két kecskeméti főiskola hallgatói körében)
délszláv háború, Kárpátalja a kisebbségi, gazdasági és alkotmányjogi kérdések, a Csallóköz a bős-nagymarosi vízierőmű kapcsán volt a különböző politikai diskurzusok tárgya az elmúlt években, de más - például kulturális - vonatkozásokban Burgenland, a Mezőség és az Ormánság nevével is találkozhattak a főiskolások. 4. tábla Azoknak az országoknak az ismerete, amelyekhez a kisrégiók tartoznak (százalékban) Tanítóképző főiskolások Műszaki főiskolások jó válasz rossz válasz nem tudja jó válasz rossz válasz nem tudja Burgenland 66 8 26 70 7 23 Vajdaság 47 35 8 59 26 15 Kárpátalja 38 46 16 49 31 20 Csallóköz 25 38 37 30 34 36 Mezőség 19 32 49 14 32 54 Ormánság 5 25 70 14 21 65 A főiskolások nem ismerik igazán a Kárpát-medence magyarok által lakott, határokon túli kisrégióit, de a kérdéssorozatunkban szereplő, egyetlen magyarországi kisrégiót, az Ormánságot sem. A tanítóképzősök 19, a műszaki főiskolások 17 százaléka egyetlen kisrégiót sem tudott helyesen elhelyezni Közép-Európa képzeletbeli térképén, és mindössze 20, illetve 26 százalékuk nem tévedett egy esetben sem (ami nem jelenti azt, hogy minden kérdésre tudtak válaszolni). Etnoregionális szempontból tehát igen tagolatlan képük van térségünkről. Ami a helyes válaszok arányainak tendenciáit illeti, ebből a szempontból a két főiskola között nincs különbség. Ugyanakkor a műszakiak ebben az esetben is tájékozottabbak: a hat kisrégió közül ötöt jobban ismernek, mint a tanítóképőzősök. Az e- lőbbiek átlagosan 2,8 kisrégiót neveztek meg helyesen és átlagosan 2 esetben tévedtek, míg a képzősök a hatból átlagosan 2,5-t tudtak helyesen elhelyezni a térség államaiban, 2,3 esetben pedig tévedtek. A téves válaszok egy részében jellegzetes tendenciákat figyelhettünk meg. Kárpátalját például a tanítóképzősök 22 és a műszaki főiskolások 10 százaléka Oroszország részének gondolta, Burgenlandot 7-7 százalékuk Németországba helyezte, a Csallóközt pedig 8, illetve 6 százalékuk Csehországba. Ezek a bizonyos logikát nem nélkülöző válaszok az ismeretek történelmi fáziskésését, illetve pongyolaságukat, elmosódottságukat mutatják. A téves válaszok másik része viszont az ismeretek teljes hiányából született: a tanítóképzősök 26, a műszaki főiskolások 22 százaléka Magyarország részének vélte a Mezőséget, további 6, illetve 10 százalékuk pedig a Csallóközt. 55
