Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 1. szám - Szabó Ildikó - Horváth Ágnes - Marián Béla: Történelem és politika a főiskolások állampolgári kultúrájában (Empirikus vizsgálat két kecskeméti főiskola hallgatói körében)
Politikai ismeretek A modern demokráciák működése a hatalommegosztás elvén alapul. Az államszocializmust maguk után hagyó közép- és kelet-európai országok polgárai számára érthető okoból a hatalommegosztás puszta ténye sem igazán ismerős, legfeljebb csak a legképzettebbek tudják, hogy mi is húzódik meg e fogalom mögött. Az a kérdéssorozatunk tehát, amelyikkel azt firtattuk, hogy a mai magyar politikai élet különböző intézményeinek milyen típusú hatalmat tulajdonítanak a főiskolások: törvényhozóit, végrehajtóit vagy pedig valami egyebet, a társadalom tagjai számára elsajátítandó új politikai ismeretek egyébként is tekintélyes halmazát bolygatta meg. Nemcsak abban az értelemben érintenek a kérdések új politikai struktúrát, hogy ma már többpártrendszerről és megosztott hatalomról van szó, hanem abban az értelemben is, hogy olyan, korábban formálisan sem létezett intézményekről is, mint amilyen például az Érdekegyeztető Tanács, vagy a vizsgálatunk idején éppen a közfigyelem előterében álló Alkotmánybíróság. Mégis értelmét látjuk e kevésbé ismert forgalomkor vizsgálatának. Egyrészt azért, mert a hallgatóknak a főiskolai képzés lehetőséget nyújt arra, hogy pontasan megtanulják a Montesquieu-i elvek mai érvényesülését és érvényesülésük korlátáit, még ha ebből a szempontból nem is egyformák a lehetőségei a különböző évfolyamokon tanulóknak. Másrészt azért érdemes megvizsgálni, hogy milyen különbséget látnak a hatalom jellege szempontjából a nap mint nap hallható politikai intézmények között, mert ezeknek az intézményeknek az ismeretét politikai kultúrájuk alapjának tekinthetjük. Az esetek többségében ugyanis bizonyos tájékozottság alapján kikövetkeztethető, hogy a kérdezett intézmény milyen típusú hatalommal rendelkezik. A leginkább az Országgyűlés törvényhozói szerepével voltak tisztában, valamint azzal, hogy a két „kakukktojás”: a politikai párt és az Érdekegyeztető Tanács hatalma nem sorolható be egyik, általunk kérdezett típusba sem, a legkevésbé pedig a bíróságok hatalmának a jellegével. Az Érdekegyeztető Tanács és az Alkotmányügyi Bizottság bizonyult a legkevésbé ismertnek: a főiskolások egyharmada-kétötöde meg sem próbálta őket besorolni is felkínált lehetőségek valamelyikébe. Mindkét főiskola hallgatóinak egyharmada úgy gondolja, hogy a kormány törvényhozói hatalommal rendelkezik. Szembeszökően nincsenek tisztában az Alkotmánybírósággal: minden második főiskolás végrehajtói hatalmat tulajdonít nekik. Ezt minden bizonnyal azzal magyarázhatjuk, hogy az Alkotmánybíróság végrehajtó hatalmat korlátozó, alkotmányos- sági normakontrollt betöltő szerepével vizsgálatunk idején találkozott először a magyar társadalom. Ebből a szempontból érdekesek lesznek majd azok a későbbi vizsgálatok, amelyek egy társadalmi tanulási folyamat további állomásait tudják majd mérni. A két főiskola hallgatóinak ismeretei hasonló szerkezetűek, de a műszaki főiskolások ismeretei ezúttal is valamivel pontosabbak. Közülük valamivel többen tudják - mint a képzősök közül —, hogy a kormánynak végrehajtói hatalma van, a politikai pártnak, az Alkotmányügyi Bizottságnak és az Érdekegyeztető Tanácsnak pedig a vizsgált dimenziók szempontjából semmilyen. 56
