Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 1. szám - Szabó Ildikó - Horváth Ágnes - Marián Béla: Történelem és politika a főiskolások állampolgári kultúrájában (Empirikus vizsgálat két kecskeméti főiskola hallgatói körében)
3. tábla A magyarországi cigányság és zsidóság létszámának becslése (százalékban) A cigányság létszáma A zsidóság létszáma Tanítóképző GAMF Tanítóképző GAMF Jó válasz 7 13 2 6 Kevesebbre becsüli 5 8 4 5 Többre becsüli 10 15 12 15 Értelmezhetetlen válasz 6 13 2 2 Nem tud válaszolni 73 51 81 72 Elsősorban a lányok zárkóztak el a válaszadástól. Ugyanakkor a műszaki főiskolára járó lányok között valamivel alacsonyabb volt a nem válaszolók aránya, mint a tanítóképzőben. A képzős lányok 76, a műszakisok 64 százaléka nem tudott válaszolni a cigányság, 83, illetve 74 százalékuk pedig a zsidóság létszámát firtató kérdésünkre. A nem válaszolók aránya a cigányokra vonatkozó kérdés esetében a tanítóképzős fiúk körében 50, a műszaki főiskolás fiúk körében 48 százalék volt, a zsidókra vonatkozó kérdés esetében pedig 64, illetve 72 százalék. Akik válaszoltak ezekre a kérdésekre, hasonlóan a felnőttekhez, inkább túlbecsülik mind a cigányság, mind pedig a zsidóság számát. A nem válaszolók magas aránya jól mutatja, hogy mennyire tájékozatlanok a főiskolások ezekben a kérdésekben. Az a tény pedig, hogy akik válaszoltak, hajlamosak e csoportok nagyságának túlbecsülésére, arra utal, hogy ha egyes csoportok gyakrabban tematizálódnak a társadalmi kommunikációban - mint Magyarországon az előítéletek által leginkább sújtott cigányság és a zsidóság -, percepciójuk is torzulhat azok tudatában, akik úgy érzik, van elképzelésük nagyságukról. Kisrégiók a Kárpát-medencében A trianoni döntés következtében az egykori Magyarország kétharmada a szomszédos országokhoz került. E területeken belül azonban számos kisrégió meg tudta őrizni eredeti kulturális, etnikai és gazdaságföldrajzi egységének, történetileg kialakult, viszonylagos elkülönültségének elemeit. Nevük az ottani tájat, történelmet, tradíciókat, kultúrát, a jellegzetes településeket és az ott élők együvé tartozásának tudatát egyaránt képes felidézni. Ismeretük a magyar kultúra ismeretének része. Közép-Európa tudatunk e térségek létének érzékelése nélkül hiányos lenne. Egy-egy kisrégióról sok mindent lehet tudni. Vizsgálatunkban mi csak egyetlen alapismeretre voltunk kíváncsiak: arra, hogy a főiskolások tudják-e, hogy mely országokban találhatóak. Kérdéseink olyan kisrégiókra vonatkoztak, amelyekről mindazoknak, akik elvégezték a középiskolát, kellett valamit hallaniuk: Burgenlandra, a Csallóközre, Kárpátaljára, a Mezőségre, az Ormánságra és a Vajdaságra. Az iskolai alapismeretek további ismeretekkel egészülhettek ki a médiumok jóvoltából, hiszen a Vajdaság, a 54
