Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 1. szám - Szabó Ildikó - Horváth Ágnes - Marián Béla: Történelem és politika a főiskolások állampolgári kultúrájában (Empirikus vizsgálat két kecskeméti főiskola hallgatói körében)
viszonyt a háború időszakára. Az előbbi esetben kategoricáziós blokádró\, az utóbbiban kategorizációs asszimilációról beszélhetünk.7 A Holocaust magyarországi áldozatai Arra a nyitott formában feltett kérdésre, hogy a második világháború alatt hány magyaroszági zsidó pusztult el, a tanítóképzősök 58, a műszaki főiskolások 43 százaléka egyáltalán nem tudott válaszolni. A valóságban ennél is többen vannak, akik nincsenek tisztában az áldozatok számának nagyságrendjével. Jó választ mindössze 10, illetve 16 százalékuk adott. Még kevesebben válaszoltak arra a kérdésre, hogy hány magyarországi cigány lett a Holocaust áldozata. Erre 82 százalékuk nem adott semmilyen választ. A műszaki főiskolások körében ez az arány 58 százalék volt. A két kérdés nem egyformán nehéz. Egyrészt a zsidóság szenvedései jobban benne vannak a köztudatban, mint a cigányságéi. Másrészt pedig, míg a zsidó áldozatok pontos számával a diákok találkoztak középiskolai történelmi tanulmányaik során és a szélesebb értelemben vett társadalmi kommunikációban is, addig a cigány áldozatok számával nem. Mindazonáltal megállapíthatjuk, hogy a Holocaust ötvenedik évfordulóján, amikor a médiumok is viszonylag sokszor idézték fel a deportálásokat, viszonylag kevesen vállakoztak kérdéseink megválaszolására.8 2. tábla A második világháború idején elpusztult magyarországi zsidók számának ismerete (százalékban) Tanítóképző főiskolások Műszaki főiskolások Jó válasz (5-600 ezer fő) 10 16 A ténylegesnél kevesebb 19 32 A ténylegesnél több 13 9 Értelmezhetetlen válasz 6 5 Nem tudja 52 38 7 A huszadik századi magyar történelem percepciós nehézségei külön tanulmány tárgyát képezhetnék. A kategorizációs feszültségfeloldó mechanizmusok - a kategorizációs blokád, asszimiláció és kompromisszum - működéséről az állampolgárság és a nemzeti hovatartozás összeegyeztetésével kapcsolatban részletesen is lásd: Szabó Ildikó-Örkény Antal: A 14-15 évesek interkulturális világképe, kézirat, 1995. 8 1995 júniusában ugyanezt a kérdést egy országos, reprezentatív mintán végzett vizsgálatban feltettük a nyolcadik osztályt éppen befejező tanulóknak, de zártan, előre megadott alternatívákkal. Ennek a módszertani különbségnek tulajdonítható, hogy a nyolcadikosok közül többen adtak jó választ, mint a főiskolások. 28 százalékuk választotta a 400 ezer főt, 24 százalékuk ennél kevesebbnek, 44 százalékuk pedig többnek gondolta az áldozatok számát. Szabó Ildikó-Örkény Antal: A 14-15 évesek interkulturális világképe, Regio 1995. 4. 51
