Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 1. szám - Szabó Ildikó - Horváth Ágnes - Marián Béla: Történelem és politika a főiskolások állampolgári kultúrájában (Empirikus vizsgálat két kecskeméti főiskola hallgatói körében)
évesek voltak. 1977-ben3 a fiatalok egyharmada, 1979-ben4 a 19 százalékuk válaszolta azt, hogy Magyarország a Szovjetunió szövetségese volt (az előbbi esetben zárt, míg az utóbbi esetben nyitott kérdésekre kellett válaszolniuk). Ugyanakkor 1977-ben 28 százalékuk úgy gondolta, hogy az Egyesült Államok, 24 százalékuk, hogy Franciaország és 19 százalékuk, hogy Anglia a Szovjetunió ellenfelei voltak. Abban az időben joggal lehetett azzal magyarázni a téves válaszokat, hogy a fiatalok a világ akkori politikai megosztottságát, illetve szövetségi viszonyait vetítették vissza a második világháború idejére, mintegy öröktől fogva lévőnek gondolva a világ adott rendjét és így próbálva redukálni azt a feszültséget, amelyet a korabeli és a háború alatti viszonyok közötti ellentmondás keltett bennük.5 Úgy tűnik azonban, hogy ebből a szempontból a világpolitikai erőviszonyok átrendeződésének nem volt számottevő hatása. A mostani tanítóképzősök, akik - a hetvenes évekbeli vizsgálatok alanyaitól eltérően — valamennyien érettségiztek történelemből és felvételiztek is belőle, kísértetiesen hasonló arányokban adtak téves válaszokat. 1. tábla Tanítóképzősök ismertei a Szovjetunió második világháború alatti szövetségeseiről és ellenfeleiről, százalékban A Szovjetunió A Szovjetunió Nem tudja szövetségese volt ellen harcolt Anglia 65 16 19 Egyesült Államok 63 27 11 Franciaország 62 15 23 Magyarország 26 64 10 Japán 14 64 23 Olaszország 14 72 14 Németország 4 89 6 A tanítóképző főiskolások számára a szövetségesek eltalálása nehezebb feladatnak bizonyult, mint az ellenfeleké, bár a faktorelemzés megerősítette azt, ami az alapmegoszlásokból is látszik, hogy az egyes országok tényleges szerepük szerint rendeződnek gondolkozásukban két csoportba.6 A kevésbé ismert résztvevők: Franciaország, Anglia és Japán besorolásával sokan meg sem próbálkoztak. Ennél markánsabb tudásszociológiái sajátossága azonban a válaszoknak a téves ismeretek 3 Szabó Ildikó: Ismeretek a Szovjetunióról. ILV Sajtó- és Közvéleménykutató Osztálya, kézirat, 1977. 4 Terestyéni Judit-Dögei Ilona: A fiatalok és a Szovjetunió, ILV Sajtó- és Közvéleménykutató Osztálya, kézirat, 1979. 5 Szabó Ildikó: Az ember államosítása. Politikai szocializáció Magyrországon. Tekintet Könyvek, 1990. 40. oldal. 6 Az egyik faktort a szövetséges, a másikat a tengelyhatalmak alkotják. A két faktor a lehetséges kapcsolódások 60,6 százalékát magyarázza. 49
