Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 1. szám - Szabó Ildikó - Horváth Ágnes - Marián Béla: Történelem és politika a főiskolások állampolgári kultúrájában (Empirikus vizsgálat két kecskeméti főiskola hallgatói körében)
Ebben az írásban állampolgári kultúrájuk ismereti alapjaival: történelmi és politikai ismereteikkel és a rendszerváltáshoz való viszonyukkal foglalkozunk. I. Történelmi és politikai ismeretek Bár kutatásunk nem vállalkozhatott a főiskolások társadalmi és politikai ismereteinek kimerítő vizsgálatára, megpróbáltunk képet nyerni arról, hogy milyen jellegű és struktúrájú ismeretek birtokában alakítják ki világképüket. Mivel az a cél vezetett bennünket, hogy állampolgári kultúrájuk legkülönbözőbb ismereti dimenzióit ragadjuk meg, a közelmúlt történelmével, a különböző kisebbségekkel, a politikai élettel és Magyarország nemzetközi tevékenységével kapcsolatban egyaránt feltettünk kérdéseket. Kérdéseink részben olyan ismeretekre vonatkoztak, amelyeket a hallgatók korábbi tanulmányaik során szisztematikusan elsajátíthattak, részben pedig látens tudáskészletükre, amelynek az aktivizálására esetleg csak az interjúszituáció késztette őket. Abból indultunk ki ugyanis, hogy az is jellemző gondolkozásukra, hogy milyen kognitív következtetésekre jutnak olyan kérdésekben, amelyeken talán még sohasem gondolkoztak. Történelmi ténykérdéseink a második világháborúra és néhány következményére koncentrálódtak. így kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyire vannak tisztában azzal, hogy — a második világháborúban kik voltak a Szovjetunió szövetségesei és kik az ellenfelei; — a második világháború alatt hány magyarországi zsidó és cigány pusztult el; — ma, Magyarországon hány zsidó és hány cigány él, és hogy — mely országokhoz tartoznak azok a trianoni békeszerződéssel elcsatolt területek, amelyeken nagy számban élnek magyarok. Ismeretkérdéseink másik része elméleti-történelmi ismereteik aktualizálását kívánta tőlük. Egy kérdéssorozattal azt akartuk megtudni, hogy a különböző hatalmi politikai intézményekben: az Országgyűlésben, a kormányban, az Alkotmánybíróságban, a politikai pártokban, a megyei bíróságban, az Érdekegyeztető Tanácsban és az Alkotmányügyi Bizottságban mennyire ismerik fel a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalmat. Végül néhány kérdés aktuális politikai ismereteikre vonatkozott. Megkérdeztük tőlük a belügyminiszternek, a művelődési miniszternek és az Alkotmánybíróság elnökének nevét, valamint azt, hogy tudomásuk szerint milyen nemzetközi szervezetekhez tartozik Magyaroroszág. Szövetségi viszonyok Arra, hogy a fiatalok szerint a második világháború során kik voltak a Szovjetunió szövetségesei és kik az ellenfelei, két vizsgálat is kíváncsi volt Magyarországon a 70-es években. Mindkét vizsgálat reprezentatív mintán készült, alanyai 14-30 48
