Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 1. szám - Kőhegyi Mihály: Régészetről, honfoglalásról, magamról

nélküli, zsugorított idős férfia aligha helyezhető rangban egy sorba a hatodik sír zsugorítottan eltemetett, de gazdag mellékletű nőjével.

A honfoglalást követő időben kétféle idegen fogoly került a magyar társadalomba: a Duna-medence szlávjai és a kalandozások alkalmával behozottak. E források megszűnte után már pénzen kellett rabszolgákat venniök. Ibrahim ibn Jakub, a zsidó származású arab író 965 körül Prágában, az egyik fo rabszolgapiacon megfordulván leírta, hogy innen Magyarországra adnak el rabszolgákat. 974-ben Piligrim passaui püspök arról ír VII. Benedek pápához intézett levelében, hogy a magyarországi rabszolgákat a világ minden tájáról hozták ide (qui ex omni parte mundi illuc tracti sunt captivi).

+ + +

A fentiekben számos kérdést kellett nyitva hagynunk. Messze vagyunk még attól, hogy Észak-Bácska IX-X. századi történetét - akárcsak főbb vonásaiban is — föl tudnánk vázolni, hiszen a madarasi az első olyan temető, melynek zömét hiteles ásatással tárták fel ezen a környéken. További köznépi és középrétegbeli temetők feltárása kellene a valamennyire is hiteles történeti és társadalomtörténeti kép megrajzolásához. A lassan mégiscsak előkerülő és begyűlő leletanyag talán néhány évtized múlva lehetővé teszi ezt.

45