Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 5. szám - Szürti Miklós: Szocializáció a szovjet hadseregben
A büntetéseket egyéniekre és kollektivekre is fel lehet még osztani. Az egyéneket sújtó kollektív büntetésfajta, amikor az egész alegységet büntetik meg a katona vétségeiért. Például, a szakasz fekvó'támaszokat csinál, amíg a sorako- zóról késó' katona megérkezik. A következményeket hozzá lehet gondolni. Mindezek a módszerek együttesen az agymosás egy primitív, de elsöprő' hatású változatát alkotják: egy ember redukcióját legelemibb ösztöneire. A folyamat végterméke egy pária, aki minden erejével arra törekszik, hogy megússzon egy verést, e^y soron kívüli szolgálatot, aludhasson és jóllakhasson. AZ ÁTVÁLTOZÁS. A szolgálat legérdekesebb fenoménje alighanem az a jelenség, ahogy egy ember röpke napok alatt társadalmi státusával együtt egyben egész mentalitását is megváltoztatja. A magyarázat egyik eleme az, hogy a változás diametrálisan ellentétes viselkedési mintát eredményez. A szerep tehát nem változik, hanem megfordul, mint a népmesékben. Az elsó' periódus túlélésinek alapfeltétele az önbecsülés és a lelkiismeret szabadságolása. Az egész idó'szakot csak úgy lehet elkönyvelni, mint elkerülhetetlen szükségszerűséget (ami igaz is). A rendszer megkérdőjelezése egyértelmű az önbecsülésről való lemondással, tehát kapva kapnak a lehetőségen, hogy a tapasztaltakat ne a saját, hanem a „kopasz” szereplő számláján könyveljék el. A második periódus sokkal könnyebb, mint az első. Úgy fogják fel, mint jogos mennyországot a kényszerű purgatórium után. A rendszer azt használja ki maximálisan, hogy áldozatai legitimációs indokként használják fel saját szenvedéseiket az ugyancsak saját maguk által elkövetett kegyetlenkedésekhez. Régi képlet ez is: egy csata nehézségei igazolják a szabadrablást a győztes hadsereg katonája számára. Az első periódus megpróbáltatásai úgy szerepelnek, mint egy beavatási szertartás elemei. Bár ez a módszer még a törzsi társadalmak korából származik, hatása itt is maximális. Érdekes, hogy az uralkodó osztályok iskoláztatásában sokáig elterjedt volt ez a módszer, a katonai akadémiákon pedig alighanem általános. Úgy látszik a beavatás kegyetlenségi foka egyenesen arányos a kilakuló kaszttudat erősségével. A rendszer működtetése szempontjából az első periódus viszontagságai a rugó összenyomását adják. A hatalomvágy szabadjára engedése a kirúgódás, a rendszert mozgásban tartó energia. A TÖBBESMORÁL - elsajátítása a katonai szolgálat egyik fő hozadéka. A katonának ugyanis több érvényben lévő értékrend és működési mechanizmus között kell magát kiismernie. Létezik egyfelől a hivatalos, hazafias romantika, amely nem feltétlenül marad hatástalan azokra, akik még sohasem húztak csizmát a lábukra. A katonai szolgálat közben is felbukkan néha ez a séma: ünnepélyes alkalmakkor, afganisztáni és más veteránokkal szervezett találkozókon stb. próbálják komolyan vétetni ezt a maszlagot. Ezt a hiábavaló erőfeszítést nem is hagyják abba. A szolgálati szabályzat és járulékos részei - ez már keményebb dió. Ezt muszáj betartani, különben összeomlana a rendszer. Csak abban az esetben bénulna meg még gyorsabban a hadsereg, ha valóban megpróbálnának ragaszkodni a szabályzat betűjéhez, elsősorban az általa előírt kényszerítő módszerek alkalmazása miatt. A rutinszerűen elkövetett kisebb-nagyobb kihágások és bűncselekmények miatt napok alatt ki kellene rúgni és börtönbe zárni a tisztikar nagyobbik felét a sorállomány nagy hányadával együtt. 65
