Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 3. szám - Kőhegyi Mihály: A zombori levéltár kincsei (Siling István: Örökségünk nyomában)
tanítójelölteknek (egykori szóval prepáknak) tartott eló'adásokat tartalmazza, hiszen tólük remélte a népélet s az anyagi kultúra vizsgálatát működési helyükön. Tudjuk, hogy az 1960-as években kibontakozott társadalmi gyűjtök derékhadát a pedagógusok képezték, hiszen a szakemberek képtelenek megbirkózni a hatalmas feladattal. A mai Jugoszláviában pedig ügybuzgalmuk nélkülözhetetlen, hiszen ők azok, aki Bácska, Baranya, Bánát térségében nem tudnak szemrebbenés nélkül napirendre térni népi értékeink és hagyományaink pusztulása felett. A bácskai sajtó történetéhez nyújtanak fontos adalékokat a Dudás Ödönhöz írott levelek. Ő szerkesztette és adta ki az első helytörténeti folyóiratot Bács-Bodrog címmel, mely negyedévenként jelent meg 1878-79-ben, s hasábjain „a helytörténelem, népisme, statisztika és a régészet köréből" íródtak a tanulmányok. Mint lapszerkesztő számos országos és helyi újságíróval állott összeköttetésben. Hagyatéka a zombori levéltárba került. Külön fejezet szól a zombori nyomdák történetéről. Az 1850. év fontos dátum Zombor társadalmi életében. Ekkor ugyanis a városi magistrátus engedélyt adott ifjabb Bittermann Károlynak nyomdaalapításra. Az első újság azonban nem ebben,hanem az időközben alapított Wagner Nyomdában jelent meg 1865. február 4-én. Ettől kezdve egymást érik a kérészéletű magyar, szerb és bunyevác (horvát) nyelvű lapok. Wagner András nem bírta a versenyt, és 1870-ben megszüntette nyomdáját. A prigrevica-szentiváni papköltőről, Rónay Istvánról kevés emlék maradt ránk. Magyar nyelvű verseit nemrég adták ki Késő álmok címen. Életéről is keveset tudunk, pedig valaha közismert személyisége volt a Bácskának. Kilenc évig képviselője kerületének, de jutott ideje helytörténeti cikkek írására is. A Társulat egy bácskai arcképcsarnok létrehozását is megkísérelte. Elsőnek a megyében született Szarvas Gábor nyelvész és Than Mór festőművész arcképét kívánta megfestetni. Erőfeszítésük azonban hiábavalónak bizonyult. Képzőművészeti tárgyú a következő cikk is, melyben Kiss György szobor mintájának Zomborba kerülési körülményeit vizsgálja a szerző. Ugyanis 1902-ben pályázatot hirdettek a pesti Vörösmarty-szobor felállítására, és a megbízást nem kapott szobrászok gipszmintáit szétosztották az ország városaiban. Pályázatot általában kerek évfordulókon (születés,halál) szoktak hirdetni.Most nem ez történt. Hát akkor miért épp 1902-ben? A választ Lyka Károly kitűnő művészettörténésztől kapjuk meg: „Néha különleges okok játszottak közre egy-egy emlékmű születése körül. így például' Vörösmarty budapesti emlékművére azért gyűlt olyan feltűnően gyorsan és bőven az adakozás, mert ekkor véletlenül éppen Vörösmarty Mihály veje, Széli Kálmán volt a miniszterelnök." Tömörkény Istvánt általában a paraszti világ életszerű megfigyelőiéként és leírójaként tartja számon az irodalmi közvélemény. Azt már kevesen tudják, hogy — utódjához, Móra Ferenchez hasonlóan — a szegedi múzeum igazgatója is volt. Ránk maradt leveleinek kiadása mindmáig késik. A Társulattal levelezett, hosszan alkudozva egy Árpád-kori éremlelet egyes, a szegedi múzeumból hiányzó darabjainak megszerzése érdekében. A jó gazda (vagy a vékonypénzű múzeumigazgató?) aprólékos gondosságával kiválasztott pénzek végül is a szegedi múzeumba kerültek. E levelek nélkülözhetetlenek Tömörkény múzeumi pályájának, emberi magatartásának megrajzolásához. Szinnyei József 13 kötetes műve (Magyar írók élete és munkái) nélkülözhetetlen kézikönyv, tudományos értéke elvitathatatlan. Anyaggyűjtésének módszerébe engednek bepillantani azok a levelek, melyeket a Társulatnak írt a csak névről, utalásokból ismert, jobban mondva kevésbé ismert írók felkutatása tárgyában. Az emberfeletti munkát csak segítőkész adatközlőkkel lehetett megoldani, hiszen az ország akkori nagysága és a közlekedési viszonyok nem tették lehetővé számára a helyszínen folytatott kutatást, amihez egy emberöltő kevésnek bizonyult volna. Egy elfelejtett bácskai vár irattári adatait és maradványait próbálta nyomozni 93
