Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 2. szám - Gion Nándor: Ez a nap a miénk (regény - IV. rész)

- Derékig ér a hó, és befagytak a nagy folyók - mondtam. - A táj most is na­gyon szép, de teljesen kihalt, pihennek a nagy folyók, a szarvasok és az ó'zek be­húzódtak az erdőkbe, egész nap a hó alól kapargatják elő az élelmet. Rájuk most rossz idők járnak.- A lányok hol vannak ilyenkor?- Meleg szobákban ülnek, és' a kelengyéjüket rendezgetik. Sokan férjhez men­nek közülük tavasszal, de majd jönnek helyettük mások.- Mi lesz azokkal, akik férjhez mennek?- A legszebbek közülük továbbra is kijárnak a nagy folyókhoz. Persze napköz­ben csak ritkán, napközben dolgozniuk kell. De alkonyat előtt eljönnek megfü- rödni, a folyóvíz ilyenkor a legtisztább. Imris Tamás általában gyorsan elunta az efféle ábrándozó beszélgetést, most is közbevágott:- Remélem, a hó még sokáig megmarad. Jót tesz a vetésnek. És Rézit is gyor­san kihozhatom szánkón, ha a feleségemnek eljön az ideje. Paulina mintha megijedt volna egy kicsit.- Maris közelebb van - mondta. — O is el tud látni.- Az első gyerekünket Rézi segítette a világra. Pedig nehéz szülés volt.- A második már nem lesz nehéz. És Maris nagyon ügyesen segédkezett Mar­gitkának is.- Aztán majdnem megették a disznók a gyereket.- Nem az ő hibája volt.- Jobban kellett volna vigyáznia.- Nálunk nem kószálnak a disznók mindenfelé, és nem járnak be a szobába.- Azt akarom, hogy Rézi legyen melletted, ha megszületik a gyerek - mondta Imris Tamás meglepő erélyességgel. Homlokán kivörösödött a csúnya sebhely. Paulina arca egyre rémültebb lett, segélykérőén nézett rám.- Hagyjátok abba ezt a buta veszekedést - mondtam. - Ráértek még megbe­szélni a bábaasszonyt.- Megbeszéltük - mondta Imris Tamás.- Majd később eldöntjük ... - próbálkozott még Paulina, de a férje letorkolta.- Eldöntöttem már.- Nagy dolgokról kártyával szoktak dönteni - mondtam. - Valamikor lapokat osztottam olyan partiban, ahol az egész Váry-birtok volt a tét. Mindketten csodálkozva néztek rám, nem értették, hogy miért beszélek a kártyázásról.- Hallottam erről - mondta Imris Tamás. - A nagyapám sokat mesélt az ün­nepi kártyapartikról. Arról is, amikor majdnem elúszott a birtok. De végül még­is az uraság nyert.- Végül mindig az uraság nyer - mondtam. - Igaz, egyszer megkártyáztam egy sztrájkot is. Az is nagy dolog volt. Akárcsak a bábaasszony kiválasztása. Paulinának kezdett felderülni az arca.- Mit játszanak a Váry-birtokon?- Huszonegyeznek.- Tudok huszonegyezni.- Asszonyokkal nem kártyázom - mondta Imris Tamás.- Próbáljuk meg - mondta nevetve Paulina. - Hátha mégsem az uraság nyer mindig. 39

Next

/
Thumbnails
Contents