Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 2. szám - Vörös István: A tűz napja; Titkos jelentés gyerekekről; Az embargó középső napja (versek)
Vörös István A tűz napja Szekrényomlás ránt magával kabátokat, a polc mögé csúszott papírról eltűnik az írás, mi lesz velünk, ha egy aranyhal kiugrik az akváriumból, jaj mi lesz, ha a galamb kitépi cserepéből a szanzavérát, és ha kifut, bárhogy is vigyázunk, a tűzön a tejleves. Szétesik a fehér, mint egy ország, az előbb esett, lent még páran esernyővel járnak. Látod, a sár ma a betonra rálép, maga a fold jött arra, és utána, még látszik a lehellete, a levegő. A huzat becsapja az előszobaablakot. Alatta papírvékony kéz lóg be. De már foglyul esett. Ha újra kinyitod, egy kisfiú tocsog a folyosón a vízben. Tűz a nap. Titkos jelentés gyerekekről Mekkora egy gyerek tüsszentése? Mint egy cérnagombolyag. És a mienk? Mint mikor a falról visszapattanó labda szembetalálkozik önmagával. Hogy telik egy napjuk? Mintha üveggolyóval vetnénk be a járdát. 29
