Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 2. szám - Vörös István: A tűz napja; Titkos jelentés gyerekekről; Az embargó középső napja (versek)
És a mienk? Mintha egy idegen után futkosnánk két csúszda közt. A könyvben, amit olvasunk, nekünk címzett szövegrészt találunk. Egy kisfiú odaszalad a homokozóból, és a frissen épült vár belső termeibe hívogat. Gyűszűnyi zene hallatszik. Gombostűfejnyi lépések zaja. Tűhegynyi dobpergés. Az embargó középső napja A varázsló halála óta itt nincs túlvilági forgalom. A kártyavetők hamiskártyások lettek, a söprűk elkoszosodtak. En virágot csempészek át a határon, mert határváros lettünk. A halottlátók nem látják halottainkat, a főtéri kioszkban kétféle újság kapható. Határváros lettünk, a kocsim platója tele vödrökkel, kihajolok és a vámosnak pénzt gyömöszölök a kezébe. Kezek. Vastag gyűrűs kézek, lerágott körmök, összecsomózódott életvonalak, rózsa tövisétől vérző, ollót csattogtató kezek, útlevéltől síma és száraz kezek. A kéz utánam nyúl. Nincsenek halottaink, ha nem látja őket a halottlátó. A városszéli forrást betemették. Éjszaka szárnytollakkal van tele az ég, egy reflektor pásztáz közöttük.
