Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 12. szám - Darvasi László: Bolond Helga (dráma két felvonásban)
Richterné: Jaj, mi van, mi történik megint éjnek idején? Feuer: Ragyogó hajnal van, Richterné kérem. Richter: O hogy az 1st...édesanyám! Fleis: (Richterhez súgva) Vitesd el, bazmeg, hallod! Vitesd el őket! Richterné: Ki jajgat? Himmel tán? Richter: Menjen most innen, kérem szépen. Richterné: Most miért éppen nekem mondod? Richter: Maga nagyon beteg, édesanyám. Richterné: Fiam, kisfiam én álmodtam. Kauf: Gondolja át józanul, Richter úr! Richterné: Azt álmodtam, hogy, hogy...jön az...Franci, te ittál! Richter: Anyám, kérem. Richterné: Franci, te iszol? Richter: Csak egyetlen pohárkával anyám, és... Richterné: Iszákos a fiam...Úristen...Miért van itt mindenki? És az én álmom... Helga sikolt. Richterné: Hiszen ez a Helga! Jaj, hiszen szül. Amikor én szültem veled, Franci, akkor is éjszaka volt. És tavasz...de nem is ezt.. Feuer: Hajnal, Richterné kérem, hajnal. Himmel úr nyomában meg ragyog a harmat. Richterné: ...akarom mondani. Azt álmodtam, hogy... Helga sikolt. Richterné: Szül...Mintha ma történt volna. Az apád ujját törte, olyan ideges volt. Richter: Ne most, anyám. Kampf: Tudja, Kauf úr a születés nagy csoda. Kauf: Tudom. Két gyerekem van, Kampf bácsi. Kampf: Nem három, te kis lókötő? Kauf: Kettő, uram. Fleis: (Richterhez) Tudod, hogy neked annyi, bazmeg? Richterné: És amikor megmutattak neki téged, sírt. Richter: Nagyon kérem. Kampf: Nekem nincs gyerekem. Nem jött össze. Feuer: Mert mindig háborúban volt, Kampf bácsi. Ott meg inkább meghalnak a gyerekek. Richterné: Először az életében! Úgy sírt az apád, mint egy gyerek...(maga ele) Akkor gyűlöltem meg. Istenem, de hiszen azt álmodtam, hogy... Fleis: (Richterhez) Úgy fogsz sírni, hogy taknyod-nyálad... Richter: (az anyjához) Elég, nem érti! Kampf: Magának hány gyereke is van, Vein úr? Vein: Most miért pont tőlem kérdezi? Kampf: Magának, Fleis úr meg biztosan van vagy öt. Fleis: Négy, pontosan négy, Kampf bácsi. Kampf: Nahát, pedig ötre emlékszem! Richterné: Kicsi voltál, és csúnya. Fleis: (magánkívül) Mazsolát csinálok belőled, bazmeg! Helga sikolt. Jön Richterné. 54
