Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 10. szám - Boza Pál: A Millennium megünneplésének története Kecskeméten
A pusztaszeri emlékoszlop költségeit Kecskemét városa és ifjúsága nem volt képes egyedül fedezni, így feltétlenül szükség volt a gyűjtésre. Már 1894. január 12-én az MDSZ budapesti irodájának képviseletében Kecskemétre utazott Burg Kornél. A KÉRJ Millenniumi Bizottsága a küldöttel közösen dolgozta ki a gyűjtés különféle módozatait, és azt az 1895. május 14-én Debrecenben tartott ODKelé terjesztette, amit az el is fogadott. A gyűlés döntését követően megkezdődött a gyűjtés szervezése. A KÉRJ Millenniumi Bizottsága 25000 gyűjtőívet készíttetett. Ezekből egy-egy példányt az ország összes törvényhatósága és községe számára elküldték. Továbbá az országot 19 kerületre osztották, minden kerület központjául az ott található főiskolát jelölték ki. Ezen belül a főiskola szervezte a gyűjtést. Az összegyűlt pénz beküldési határidejéül 1895. december 31-ét jelölték meg. A pusztaszeri emlékoszlop javára szervezett országos gyűjtés nem járt sikerrel, ezért a KERJ-i Millenniumi Bizottság 1896. márciusában a városi Millenniumi Bizottság útján a város lakosságához fordult anyagi támogatásért. A közgyűlés 1896. április 23-án 92. szám alatt hozott végzésében elfogadta a bizottság indítványát. így sikerült az oszlop felállítására a végleges anyagi fedezetet is megszerezni. Röszler Lajos, az emlékmű elkészítésével megbízott szobrász már nem tudta az emlékoszlopot határidőre elkészíteni, így a június 20-i ünnepségen csak az emlékmű alapkövét helyezték el. Az emlékmű végleges elhelyezését 1897. májusára tervezték. 1896. május 29-én Kecskemét és a budapesti központi iroda képviselőiből alakult küldöttség járt dr. Wlassich Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszternél. A küldöttséget dr. Kovács Pál vezette. A 7 tagú csoport a miniszter tudomására hozta, hogy,, június 20-án Pusztaszeren az ország ezeréves alapításának emlékére ünnepélyes alapkőletétel lesz és felkérte, hogy „az alapkő"-letétel alkalmával magas személyét képviseltetni méltóztassék.” A millenniumi év során az ország különböző pontjain 7 oszlopot állítottak fel a honfoglalás emlékére. „Folyó évi ápril hó végén az országos millenniumi bizottság megbízásából Thaly Kálmán elnöklete alatt egy küldöttség jelent meg Pusztaszeren, hogy az orsz. millenniumi bizottság által a millennium alkalmából ott felállítandó emlék helyét kijelölje... A küldöttség e célra a Pallavicini-birtok Zsuzsa-halom néven ismeretes részét jelölte meg.45 A pusztaszeri oszlop ügyében hozott döntés nagy visszhangot váltott ki a kecskeméti közvéleményből. )rA millenniumi helyi bizottság sajnálatát fejezi ki a fölött, hogy a magas kormány hiteles történelmi adatok ellenére a Pusztaszeren államköltségen felállítandó emlék helyét nem Kecskemét város birtokán, hanem a város közönségének megkérdezése nélkül a Pallavicini-féle birtokon jelölte ki.46 (a Pallavicini-féle birtok Szegedhez tartozott) A kecskemétiek igazukat, Hornyik János Pusztaszer története című munkájával próbálták bizonyítani, amely ^történelmi adatok alapján a pusztaszeri országgyűlés helyének”47 többek között az Árpád-halmot jelöli meg. A kecskeméti tiltakozások ellenére az országosan elfogadott oszlop felállítására 1896. június 24-én került sor a szegedi birtokon, ott, ahol „az ősrégi templom romjai feküsznek.”48 Kecskemét saját meggyőződésének megfelelően 1896. június 20-án az ODK keretében Felső-Pusztaszeren a határidőre el nem készült emlékoszlop alapkövét elhelyezte. Az oszlop végleges elhelyezésére 1900. június 24-én került sor. „Ä pusztaszeri emlékoszlop Gerenday A. és Fia czég, akadémiai szobrász műterméből került ki. Magassága 14 méter,... s magas domb tetején hirdeti intézetünk ifjúságának ifjúkori lelkesülését a város áldozatkészségét s... az ezer évvel ezelőtt lezajlott s már 40
