Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 10. szám - Boza Pál: A Millennium megünneplésének története Kecskeméten
mythossá vált vérszerződést és következményeit. A törzs talpazatán két méter hosszú és 90 cm. széles márványtábla van elhelyezve, az előlapon következő felirattal: Magyarország 1000 évi fennállásának emlékére, Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott város hozzájárulásával, közadakozásból emelte a Magyar Országos Diák-Szövetség.”49 A vitával Erdei Ferenc Város és vidéke című könyve is foglalkozik. Ez alapján megállapítható: „Nem vitás — a hajdani monostor itt található romjai és más jelek tanúsítják - a szegedi birtokon volt az igazi „szer” s joggal adatta vissza a tiszteletet napjainkra Opusztaszer néven a megillető rangot ennek a vidéknek. „ [50]. Millenniumi ünnepségek Kecskeméten A millenniumi év során Kecskemét sokféle ünnepséggel emlékezett meg az ország alapításának ezredik évfordulójáról. Az ünnepségek összeállításával a MB Vigalmi Albizottságát bízták meg. Az albizottság az ünnepségek programját a városi tanács elé terjesztette, amit az kisebb módosításokkal elfogadott. A programot városszerte kiplakátolták. Az ünnepségek — néhány módosítástól eltekintve — az eredeti terv szerint zajlottak le. Az előzetes tervben például még nem jelezték a Nemzetközi Távírókongresszus kecskeméti látogatását (amiről csak később értesültek). A millenniumi év során a kecskeméti lakosság látványosságban nem szenvedett hiányt. Dolgozatomban csak a legfontosabb programok bemutatására szorítkozom. 1. Iskolai megemlékezések A város május 9-ei fellobogózása után az ünnepségek sorozatát az iskolák megemlékezései nyitották meg (községi népiskolák, az Állami Főreál Iskola, a Római Katolikus Főgimnázium, az Evangélikus Református Főgimnázium). Az ünnepi beszédek jelentős része honalapításunk ezeréves történelmét tekintette át, hangsúlyozva a magyarság megpróbáltatásait, szenvedéseit: „A magyar nemzet szerencsésen átvészelte az első ezerévet, még pedig úgy, hogy számtalan viszontagsága daczára is számban, erőben és műveltségben egyaránt gyarapodott.”51 Az egész ünnepségsorozatot meghatározza a haza és a király szeretetére való vissza-visszatérő buzdítás: hálát adunk a mindenség Alkotójának, hogy annyi bal- szerencse és viszály után a legalkotmányosabb király bölcs uralkodásának oltalma alatt, a béke áldásaival gazdagodva lépünk át az új ezerévbe azzal a reménnyel, hogy tetézve a múltnak dicsőségét: hazaszeretete, vitézsége, a munka és szellem diadalával még hatalmasabb lesz a magyar s tiszteltebb a magyar nemzet,... Fogadjátok meg, hogy Isten, király és haza lesz nektek is, mint őseinknek, az a három szent ige, a melyekért készek lesztek mindent, még életet is áldozni.52 Ügy tűnik, mintha megfeledkeznének arról a tényről, hogy a király a magyar hazának nem éppen a legpéldaszerűbb szeretetéről tett tanúbizonyságot 1848-ban és az azt követő évtizedekben. 2. A felekezetek ünnepségei Május 10-én a város összes felekezete millenniumi istentiszteletet tartott. A Kecskeméti Lapok című hetilap a görögkeleti istentisztelet kivételével minden felekezet ünnepségén elhangzott beszédet közli. Egy részlet Mészáros János református lel41
