Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 10. szám - Boza Pál: A Millennium megünneplésének története Kecskeméten
Millenniumi előkészületek Kecskeméten A városban is fellángolt a nemzeti büszkeség. Az ország települései reprezentatív ünnepségsorozatokkal készültek az évfordulóra. Kecskemét elöljárósága is kiemelten fontosnak tartotta a Millennium méltó megünneplését. A programok összeállításában, megszervezésében és a munkálatok irányításában jelentős szerepet töltött be a polgármester, Lestár Péter. A városi megemlékezéseken túl a kecskeméti polgárok, az intézmények képviselői az országos ünnepségeken is aktívan részt vettek. A rendezvénysorozat összeállításához, a programok kialakításához számba kellett venni Kecskemét adottságait, meglévő értékeit, lehetőségeit, szem előtt tartva a város és polgárságának jövőbeni fejlődését. Kecskemét a századfordulón 50. 000 lakosú város volt. A polgárosodási folyamat már a kiegyezés után megindult, de a lakosság többsége még a mezőgazdaságból élt. A települést városként tartották nyilván, de az igazi városkép kialakításához még számos feladatot meg kellett oldani. Sürgetővé vált egy megfelelő és általános városszabályozási terv elkészítése, amely tartalmazza a város csatornázási terveit, a vasútállomás kiépítését, a nagy forgalmú utcák kövezését, a Temető Nagy utca kiszélesítését. Határozni kellett funkciójának és igényének figyelembevételével a piac elhelyezéséről. Megoldásra várt a város elektromos közvilágítása és a helyi közlekedés megszervezése. Régóta tervezték egy új városháza megépítését. Nem volt állandó otthona a színjátszásnak. A Vigadó megvalósításáról is már többször tanácskoztak a közgyűlésen2. Számos más feladaton túl kiemelten foglalkoztak a közoktatás időszerű problémáival. Növelni akarták a magas színvonalú népiskolák számát. Kecskemét távlati tervei megkívánták, hogy a millenniumi rendezvénysorozattal a város kitűnjön a környékbeli települések közül. Több ízben felvetődött már az a gondolat, hogy Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét kisebb megyékre osztják . Egy bekövetkezendő felosztásnál Kecskemét számára lét- fontosságú volt, hogy elnyerje a megyeszékhelyi rangot, ami a város fejlődését minden tekintetben jelentősen felgyorsította volna. Ezt földrajzi elhelyezkedése is indokolta. Egy leendőbeli megyeszékhely - a közvetlen anyagi támogatáson túl - számíthatott az infrastruktúra gyors fejlesztésére és az ebből adódó beruházások felgyorsulására. Az állami beruházásokból létesülő műút átvezetése Kecskeméten megnövelte volna a város kereskedelmi forgalmát és felgyorsította volna a polgárosodás folyamatát3. Kecskemét vezetése üzleti lehetőséget látott abban is, hogy a millenniumi felkészülés évében felhívja a kormány és a befektetők figyelmét a városra. Ezért ragaszkodtak Kecskemét elöljárói ahhoz, hogy a város tulajdonát képező területen állítsák fel az Országos Millenniumi Emlékoszlopot, hogy az Országos Diákkongresszus 1896-ban itt tartsa ülését, hogy a színház átadási ünnepségére meghívják a kormány összes miniszterét (az átadási ünnepségen a kormány nem képviseltette magát). Az ünnepi előkészületek során tehát figyelemmel kellett lenni a város infrastrukturális fejlődésére, az anyagi erőforrásokra, az ünnepségek kellő pompájára, Kecskemét érdekeinek érvényesítésére. 1891 őszén Katona Zsigmond gyógyszerész indítványt terjesztett a városi közgyűlés elé, melyben javasolta: „a törvényhatóság küldjön ki a maga kebeléből egy nagy 30
