Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 10. szám - Boza Pál: A Millennium megünneplésének története Kecskeméten
bizottságot, mely ezeréves államiságunknak miként leendő megörökítése és megünneplésére tervet készítsen... „4. A javaslattal a közgyűlés egyetértett, ezért megalakította Lestár Péter elnöklete alatt a Millenniumi Bizottságot (MB). A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvek valószínűleg a második világháború alatt megsemmisültek, így nehéz a tevékenységét rekonstruálni. Az MB és később megalakított albizottságainak működését, feladatait, személyi felépítését néhány korabeli újságcikkből, a bizottság üléseiről készült hivatalos kiadványokból, jelentésekből és levelekből kigyűjtött adatokon keresztül próbálom bemutatni. A megalakult bizottság első jelentős ülését 1893. július 20-án tartotta. Ekkor Katona Zsigmond bizottsági tag szóbeli előterjesztést tett, melyben a millenniumi program tervezetét ismertette. Javaslatát 1894. február 12-én nyújtotta be írásban, melynek főbb célkitűzései a következők voltak: „1. Az épülő városházát az ezredéves államiságunk ünnepére emeltnek kell nyilvánítani. 2. A Temető Nagy utcát legalább 30 méter szélességben kell szabályozni (mai Rákóczi út), hogy „Ezredéves út” vagy ,Árpád út” néven örök emlékeztetésül szolgáljon. 3. Fel kell építeni a színházat és a Vigadót. 4. A város pusztaszeri birtokán monumentális emlékoszlopot kell felállítani. 5. Meg kell írni a város jelenkori történetét. 6. Fényképeket kell készíteni a városról és tipikus alakjairól. 7. A rendezendő ünnepségek költségeinek összegyűjtésére Vigalmi Bizottságot kell alakítani. 8. El kell végezni a város befásítását.”5. A Katona Zsigmond által felsorolt pontok nagy része a már korábban többször is megfogalmazott teendőket foglalta össze, ezért megvalósításukra előbb vagy utóbb, feltehetően amúgy is sor került volna. Dr. Horváth Ádám a Kecskemét című hetilap szerkesztője, országgyűlési képviselő, Kecskemét és az ezredév című 1894-ben készült tanulmányában élesen bírálja az MB tevékenységét, megalakulását megkésettnek tartja: „Hogy ez az elég későn kiküldött bizottság mikor gyűlt először össze, mennyit ülésezett, eddig mit csinált, arról vajmi kevés tudomásunk van. „6. A bizottság tevékenysége 1894. évtől vált fontosabbá. Valószínűleg ebben az évben alakították meg a két legfontosabb albizottságot, a Kiállítási- és a Vigalmi Bizottságot. Katona Zsigmond gyógyszerész irányítása alatt álló Ipari Bizottság feladata volt az Országos Millenniumi Kiállításra (OMK), az iparcikkek kiállítóit összeírni. A kiállítók költségeihez a város hozzájárult1. A Vigalmi Albizottságot dr. Kovács Pál jogakadémiai igazgató vezette. E bizottság felállítását már Katona Zsigmond is szorgalmazta. Feladata volt, hogy különböző mulatságok, bankettek szervezésével a millenniumi rendezvényekre pénzt gyűjtsön. Ez az albizottság állította össze az 1896-ban rendezendő városi millenniumi ünnepségek tervezetét is. Az Egyesült Mezőgazdasági Erdészeti, Gyümölcsészeti, Kertészeti és Szőlészeti Albizottság elnöke Szegedi György tanácsnok volt. Főleg az OMK résztvevőinek munkáját felügyelte, de foglalkozott a vármegye és Kecskemét, valamint a megye más városai által közösen felállítandó szőlő és kertészeti termények pavilonjának ügyével is. Dr. Bagi László főjegyző a Közoktatásügyi Művészeti Albizottságot vezette, dr. Horváth Mihály pedig az Egészségügyi Albizottságnak volt az elnöke. 31
