Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 9. szám - Fekete Vince: Andal; Epilógus; Metamorfózis; Matt (versek)
lábatok elé nem dobhatom s bár ing már égi ingatlanom s félem és rettegem az Urat de megkövetem halálomat Metamorfózis Semmi vész! Annak ellenére, hogy átváltozom, nem futok szomszédba a hírrel, nem kürtölöm szét az égtájak felé, s messiásnak sem érzem magam. Csak annyit mondhatok, hogy rámmosolygott a szerencse. Holnap pontosan ötkor házzá változom. Közönséges, cseréptetős, fatornácos lakóhellyé. Csak semmi felhajtás! Egyszerű, havas udvarú ház lesz belőlem. S ennyit elég tudni. Olyan leszek, mint a többi ház. Már tudom, hogy szabott időpontban lábam kőalappá kövül, bordám boltozatosodik, hajam cserepesedik, szemem üvegesedik, s vörös muskátlik lángolnak majd ablakpárkányomon, akár az igazi ablakok mögött. Megkapaszkodom jól a fagyos domboldalon, ahogy a házak szoktak. Ajtómon bejöhet akárki melegedni, míg pattog a rőzse a szívem alatt. Matt „Szép volt!” És nyújtotta hirtelen kezét. A gramofon még halkan surrogott,