Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 8. szám - Klujber Anita: A forma tartalomkifejező szerepe (Radnóti: December és Kosztolányi: Harsány kiáltások tavaszi reggel)
lállal ismét helyreálljon. Ezáltal egybeesik a befogadó belső grammatikai harmóniaérzete a halál jelentéssel, ami ezért eufemizálódik. (3.) A vers hangkészletét az é hangok gyakorisága, ezenkívül a belső és távoli rímkapcsolatok jellemzik: A költő az é-e magánhangzós szótagokkal játszik, ez pedig az „élet” szó indexének is tekinthető (mint Radnótinál), annál is inkább, mert a vers központi témája az életszeretet. A távoli magánhangzó összecsengések csak az utolsó előtti sorban hiányoznak. A vers jelentésbeli, grammatikai és belső ritmusát a hangkészlet mikrostruktúrája is követi ezáltal. Élni először itt a világon s élni utolszor. Látni a föjcjsí. látaj csak egyszer_ és soha tolpbü. ÁlfnpáT fér iyBten, inni meg enni, csőkbe fürödni. Nézni á kék nefelejcset á szélben----- | - — - —* - —— < — barna göröngyön. Érezni a gondoltok ragyogását barna fejemben. _ ^ ^ MéSiti a hegyre, az étereiébe völgybe, leszállni. LéTfegzéöi, fblkiabálni rajongva áz 'éfré a napra. Aztán egyszerrevad zuhanással összeomolni. — I —u u |------— I —u u I------— I —uu | —--u u | —u u I---— u u — u u — u u — u u — u u — u u — u u — u u-------uu |—uu | —uu I — u u------— uu —uu |—uu I — — u u------—— uu I — uu | — uu I u—uu |------— uu I-------u (4.) A költemény ritmusa sajátos belső tagolódást mutat, s a szabályostól való minden eltérés hozzájárul a vers jelentésének árnyaltabb megragadásához. A 4/2 ütemre tördelt hexameterek négy ponton zökkennek ki monoton szabályosságukból: az 5. és a 7. hexameter (9.13. sor) első ütemében a dactilust egy spondeus előzi meg. Ez megakasztja, lassítja a ritmust, megteremti az intenzívebb átélés ritmikus hátterét, amikor a lírai hős elidőz a legnagyobb élvezetnél. Érdekes módon, mindkét esetben az é-e magánhangzók, az élet indexei kapnak hangsúlyt az ütemelőző spondeussal. A második spondeikus élet index („lélegezni”) a „völgybe leszállni” után következik. Ez a vers tartalmát tekintve is igazolja a felfokozottságát, hiszen az alászállás a halál előképe (haláltudat jele), melynek megtapasztalása után az élet szeretete az újjászületett pokoljáróéhoz hasonlóan egy magasabb szinten valósulhat meg. Ez a költemény csúcspontja hőfokát tekintve. Nem véletlen, hogy itt kapcsolódik legszorosabban a címhez (fblkiabálni - harsány kiáltások). A vers értelmezése utólagosan a cím jelentését is elmélyíti. Az újjászületettt ember felfokozott életszeretete, a „mégis élek” tavaszi öröme harsan fel ezekben a kiáltásokban. A 13. sorban rejlő életszeretet magával hozza az élet - index újabb, nyomatékos előfordulását: A következő sor elején az „égre” szó (élet index) felütést kap: a határozott névelő áthajlik ide az előző sor utolsó dactilusából. Ez a harmadik jelentős változtatás a költemény homogén ritmusában. A vers egységes ritmikai szerkezete azonban az utolsó előtti sor hirtelen ritmus- váltásában törik meg legerőteljesebben. A lassú, várakoztató spondeusok a halál e- lőtti megdöbbenést érzékeltetik. Egy csonka betoldott ütem is van („aztán egyszerre”), amely hosszú szünetet kíván meg maga után, s ezzel felerősíti a rákövetkező 74
