Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 1. szám - Alföldy Jenő: „Műveljük a kertünk” (Kerék Imre: Öböl madárral)

mintegy tanúul azok ellen, akik szerint a mások műveiből kölcsönzött szavak művészete okvetlenül elmarasztalandó eljárás vagy éppen gesztus. A tudatos áthallások sorában kiemelkedőnek érzem a Kosztolányi hangja című darabot. Az Esti Kornél éneke, a Hajnali részegség s a Szeptemberi áhítat énekhangját így kitartani nem akármilyen teljesítmény, megszólaltatva közben saját, személyes ars poeticáját vagy - próbáljuk feltámasztani poraiból a szót - elkötelezettségét a nehéz sorsúak- nak, a sokaságnak.

Gyermekversei, azt hiszem, e rendkívül igényes műfaj legjavához tartoznak. Kerék Imre ugyanis mestere a dalnak, és ez a költői képesség legbiztosabb próbája, ahogy Vas István tanítja, aki kései korszakában előszeretettel írt anakreoni dalokat. Kerék Imre gyermekdalai ugyanazokat a tulajdonságokat mutatják, mint más műfajba tartozó költeményei: nem akciókat ábrázolnak, hanem állapotokat rögzítenek, megörökítenek - helyzetbe állítják és így sugároztatják föl tárgyukat.

Sajnálom, hogy nem adtam hírt róla korábban, de örömmel pótolom a mulasztást.

AII. magyar hadsereg - részlet

50