Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 7. szám - Géczi János: Tiltott Ábrázolások Könyve (részlet)
haza (otthon is itthon ellentéte!). Végig a városon (a Villa Borghesetől a Piazza del Popolon át a piazza Navonáig, onnan pedig a Via Giuliába): égszakadás. Olajos szürke hólyagok a tócsákon hiába igyekszem, nem vagyok képes eltaposni mindegyiket. messina zöld patinás, de itt-ott bordó, sárga vagy éppen bíbor. Kiderül, hogy a patina egy felületkezelési eljárás és olyan szín adható vele a tárgynak, amilyet a szobrász éppen akar. Messinának vannak bordóra, sárgára és bíborra patinázott szobrai is, bár a plakáton pl. zöldként mutatkozik meg Jób. Messinában minden tárgy olyan, mintha Pompejiben ásták volna ki a megkövesedett láva alól, szóval majdnem regény, annyira giccs. De hangsúlyozzuk: majdnem. (A kolonádok bal kaija aranyszín drapériába vonva, hosszú, torkig - egy kapuig - szűkülő folyosót képez. Vagy százötven méteren át haladunk, ezen a fémsárga, csillogó garaton. A tölgyfakapu után az addig vízszintes zárólap emelkedni kezd: de itt, a ki tudja hová vezető kaptatón jobbról és balról már szobrok, ama sajátossá patinázottak állnak, bibliai és egyházi alakok, szituációk, allegóriák és szimbólumok - egyre szűkebb, melegebb, párateltebb, nyomasztóbb és rejtett izzóktól fényesebb térben, zsúfoltan, ahogyan a mennyországban lehetnek az időközben oda kerültek.) Róma, 1993. december 15. mindabból ami látható (jobb parton álló hatalmas épület, hozzá, az Angyalvárhoz fut az Angyal-híd; eredetileg Hadrianus császár mauzóleuma volt, a középkorban erőd, végül pápai menedék, ma pedig emlékmű) Várnagy Ildikó a következőt csinálta: porcelántálra helyezte a Castel Sant Angelot - valójában citromízű mignon, tetején kandírozott gyümölcs ízű, zöld angyalka -, s ráillesztett egy kecses tortavillát: aki búja, egye. s mindezt kiállította a Collegium Hungaricum galériájában. (Jött is vagy három magyar minisztériumi kiállításrendező - csak a művésznőt hagyták otthon.) 21