Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 6. szám - Ryszard Kapuscinski: Lapidárium II. (Fordította: Szenyán Erzsébet - I. rész)
erdőkben, itt élte le az életét: 67 éves. „A háború előtt, uram, itt borzasztó nyomorúság volt, és most, ezzel a »Szolidaritással« megint a szegénység felé tartunk”. Megenyhül, bizonytalanul pislog felém - „Vagy talán az úr is abból a »Szolidaritás«ból való? Én csak azt mondtam, ami van!” Elmondta, hogy a helyet, ahol állunk, Őzike Csapásnak hívják, és hogy valamikor állt itt egy Kacsás nevű erdészház is (mert a közelben mocsarak húzódtak, s azokban vadkacsarajok tanyáztak). Most „megcsinálták azt a meliorációt”, de azért ő még a minap is látott két jávorszarvast. Nagyokat. Valamit igazgat a biciklijén és azt mondja: „Néha, mikor erre biciklizek, olyan gondolatok jutnak az eszembe, hogy az nem fér a fejembe”. De hogy milyen gondolatok ezek, mire vonatkoznak, s főként, hogy miért nem fémek a fejébe - azt már nem mondta el. 1995. augusztus 9. Wola Chodkowskában, Koziniec mellett. A mazóviai táj hétköznapisága, sőt, szerénysége. A csöndes, sekély Radomka patak, erdei fenyők (van néhány öreg, mutatós példány, de a többi sűrű, félig elvadult saijadék), égerfák, borókafenyők, néhol egy-egy tölgy, itt-ott elszórtan magányos nyírfák. Kis rétek, parlagföldek, cserjések. Homok; elég benyomni az ásót, a cipőnk orrát — mindenütt homok. Egy kevés madár, egy kevés vakond. Egy kevés gomba és szeder. Egy kevés béka. Méhek és szúnyogok. Lepkék és bogarak. Hangyák. Megírni „A Világ Egy Napja” történetét:- hogyan jön fel a nap Tibet fölött, a Szahara fölött, Firenze és Lima fölött,- hogyan ébrednek a gyerekek, hogyan ébrednek a nők,- hogyan ébrednek a munkások,- hogyan ébrednek a harcosok,- hogyan terjeng a kávé, a tea, a tojásrántotta illata, a frissen levágott tyúk vérének illata, a kassawa illata,- hogyan mennek munkába a parasztok,- hogyan indulnak el az öszvérek,- hogyan indulnak el a vonatok,- a harckocsik,- hogyan fognak hozzá a folyóparton álló asszonyok a mosáshoz,- aztán dél lesz, és az élet megáll (a trópusokon - Csádban, Maliban, az A- tacama-sivatagban, a Gobi sivatagban, a Kara kumban stb.),- hogyan faragják a fát, hogyan formázzák az agyagot, hogyan vésik a követ, hogyan domborítják a fémet, hogyan csiszolják a gyémántot,- hogyan őrlik a maniókát, kapálják a krumplit, hogyan irányítják a hajót és vezetik a repülőgépet,- hogyan van tele minden gépek zajával,- aztán a munka elcsendesülése, hazatérés a munkából,- hogyan kezd minden mozgás lanyhulni,- közeledik a napnyugta,- este van, 41
