Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 6. szám - Temesi Ferenc: Pest (regényrészlet)

delit16 nézeget a falon amihez sohase engedett hozzányúlni nagyanya hiába könyörögtem csak ül a könyvei között a kutya meg az asztal17 alól nézi őt félrehajtva rövid foltos fejét ami egyáltalán nem hasonlít a Hekiére

I. szőlő: ez ott van kinn a bakterház1 mellett van benne gémeskút2 is meg gyümölcsfák3 az egyiknek földre hajló ágai4 jókat lehet humózni6 a kerítés tövisből6 van és a kapun7 nem a lakatot8 kell kinyitni hanem a láncot9 és nyáron csak úgy égeti az ember talpát a homok10 és nem jó a meggyfán11 sem mert fütyülni12 kell és a levelek1’az izzadt hátadat birizgálják14

I. bakterház: a Pannika1 meg a szülei2 laknak'1 itt meg a két pulijuk4 kerekeskútjuk0 is van meg nagyrádiójuk6 és az öreg' eperfán8 a fészekben9

Ezután az írás után világossá vált, hogy szótárformájú lesz az én regényem. Amikor A-ZS néven futott, megírtam egy egyoldalas sűrítményt, magyarul szinopszist belőle, és azonmód fólrohantam vele a Szépirodalmi kiadóba ülés Endréhez. Nekem jót tett a szerződés-határidő, mert eredendően lusta vagyok. Vagyis azt hittem magamról.

Be van jelentve?, kérdezte az igazgatói ajtót őrző két kerberosz.

Nem.

Hogy hívják?

Megmondtam.

Összenéztek.

Mit hozott?

Egy regényszinopszist. Illés Endre ugyanis azt mondta...

Egy boríték volt a kezemben, majdnem olyan szürke, mint a Hidi Kornéltól kapottak.

Tegye csak le, majd mi átadjuk, mondták.

Letettem a borítékot elébük az asztalra. Még csak le sem ragasztottam.

Eltelt két hónap, három. Ha valakit kidobnak, három hónap múlva az is kap választ. Még az legutolsó dilettáns is. Fél év eltelt, semmi. Minden nappal kisebb lettem. Nekem még csak nem is válaszolnak! Azt a szabályt se tudtam, amit minden fűzfa ismer: kéziratot csak ajánlottan szabad elküldeni, mert az iktatott küldeményre válaszolni kell.

Sohasem tudom hát bizonyítani, hogy a remek orrú kiadóként ajnározott Illés Endre válaszra sem méltatott. Annyit sem mondott: nem.

Bizonyíthatatlan, de nekem elég, hogy én tudom: így volt.

39