Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 4. szám - Bodri Ferenc: Képeskönyvek a mitológiákról
Bodri Ferenc Képeskönyvek a mitológiákról mindenhez szükséges, hogy a megfelelő tevékenységi formákat valamilyen tudattalanul működő logikai struktúra szabályai vezéreljék...” (Claude Lévi-Strauss) a’ többször homályos, egymástól igenis eltérő meséket és magyarázatokat a’ lehetőségig összeegyeztetve, vagy közölök a’ közönségesben elfogadottakat választva: olly kézikönyvet igyekeztem nyújtani, mellyet görög és romai classicusainak köny- nyebb érthetésére sükerrel használhasson a» tanuló ifjúság, és kellemes időtöltésül forgathasson a’görög-romai hitrege istenei- és hőseiről okulni akaró hölgy- és férfivilág is...” - olvasom megilletődve kedvenc könyvecském (Görög-romai mythologiai zsebszótár - Pesten - Nyomatott Trattner-Károlyinál - MDCCCXLTV.) captatio be- nevolentiae-jében, a tartalmas bevezetés előtt. A könyvecskét és az önszemélyű lau- dációt Császár Ferencz (1807-1858) „készítette” még 1832-ben; kiugrott bencés pap, tanár és ügyvéd, lapszerkesztő és miegyéb, Petőfi ádáz kritikusa. „... A’ mythoszok - hitregék - eredete az emberi nem első létezés-korába viendő fel; mert nem lehetett nép soha vallás nélkül. Midőn az ember maga körül először szétnézett: önkénytelenül merült fel elméjében eszméje egy felsőbb lénynek, melly a’ »világot« s annak csodáit alkotá...” - fejtegeti a Bevezetésben, taglalva a „mythologia” (,,mesebeszéd, mesemagyarázat” stb.) születését, tévútnak tartva a „polytheizmus” antik szokásjogát. Majd veretes történetekkel szolgál további félezer lapon A-tól (,,a’ papok e’ betűn kezdték az istenek nevébeni fenyegetéseket, rossz jövendő jele az áldozatokban”) Zeuxipe-ig. E néven három hölgyet is bemutat. Néhány jelesebb isten és - nő bűbájos metszeteken is látható. És bár a mai hitregészet szellemi horizontja lassan két évszázaddal idősbödött, a megközelítés sokféle módozataival szolgálnak más tudományok is, néhány specializálódott professzor és érdeklődő mind mélyebbre tekint, gyanítom, a leírásokban oly forradalmi többlettel nem rendelkezünk. Nem számítva ehhez a régészet és a gyűjtőmunka szépen szaporodó emlékeit. A tájékoztatás szándéka pedig más aligha lehet, bár erősen gazdagodtak eszközei. Napjaink tanuló ifjúsága mást forgat „süker- rel”, de ,,a’ hölgy- és férfivilág okulni akar” reményeim szerint. Magam is e célból lapozgatom gyönyörködve A mítoszok világa eddigi öt albumát. Az 1991-ben indult sorozat könyvei valójában albumok, hiszen a remek reprodukciók árnyékában a tudós szöveg tűnik illusztrációnak: a helyszínek komoran hallgató emlékei, a miniatúrák és kódexlapok, a rituális művészkedés és a köznapi gyakorlat múzeumi tárgyanyaga, féltve őrzött festmények és szobrok színes felvételei a mozgalmas oldalakon. Közbül a„mitográfia”, a modem szemléletű ikonológiával, antropológiával, pszichológiával, strukturalizmussal és más korszerű tudóskodásokkal fűszerezett „mitologémák” pillanatnyi eredményei. Az ismeretkincs majdhogy állandó, de végtelen terűek magyarázatai. Az említett távolság történelmi, egyben földrajzi is, az emberi mítoszkincs vizsgálata és felmutatása időben mélyül és tér88
