Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 3. szám - Cseke Péter: A népi irodalomszemlélet kérdései az ezredvégen

bízhatunk. Új gondolkodási stílusra van szükség, amelyben a sajátosból egyetemesbe növesztő értékteremtő mozzanatok ugyanúgy jelen vannak, mint az európai látókörön jelentkező szellemi értékek megtermékenyítő impulzusai.

Ilyen szempontból a népiség erdélyi érvényesülésének tanulmányozása nem kevés revelációval szolgálhat.

Bár a népi—urbánus ellentét felhangjai itt sem ismeretlenek, a politikai megbélyegzésnek szánt „populistázás” itt is észlelhető, akárcsak a nacionalista vagy fundamentalista megnevezés (tekintve, hogy az érdek- és értéktagolódás folyamata még mindig nem zárult le) - az erdélyi népi irányzat egykori alkotóinak értéke azonban csak növekszik a múló idővel. A Szabédi Napok, a Gellért Sándorról elnevezett szavalóversenyek rendezvénye, az irodalmi és néprajzi szimpóziumokkal egybekötött Horváth István-megemlékezések sora, valamint az irányzat első teoretikusainak (Balázs Ferencnek és Jancsó Bélának) a redivivusa egyre inkább ezt bizonyítja.

Ami magyarázható a kisebbségi helyzettel. De talán azzal is, hogy a rendszerváltás után megnövekedett az egyetemesebb távlatra való „rálátás” lehetősége. Ami nyilvánvalóvá tette, hogy az ezredvégen az irodalomnak sem kell szükségszerűen felvállalnia mindazt, ami egyébként - a nyugai országokban mindenhol - a képzett politikusok dolga. „Ennek a fogalomnak: »népi író« - fejtette ki 1994-ben a népi líra irányzatainak monográfusa, Pomogáts Béla —, a jelenre vonatkozóan nincs értelme. Vannak írók, akik számára a népi irodalom mint hagyomány sokat jelent, ezek azonban nem »népi« írók. És őket is szétszórta az utóbbi négy esztendőben a politika...” S ha népi írók ma már nincsenek, még kevésbé létezhet „népi írómozgalom” (amelyik ellen a politikai fantomharc folyik ma Magyarországon). „A népi irodalom, mint minden irodalmi, szellemi áramlat - állapította meg egyértelműen Pomogáts -, korhoz kötött történelmi kihívásokra válaszolt, és ma egészen más kihívások várnak feleletet.”38

38 Beke György: „Mindig kiegyenlítésre törekedtem”. Beszélgetés a 60 éves Pomogáts Bélával. Tiszatáj, 1994. 10. 39-50.

68