Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 3. szám - Slobodan Šnajder: Horvát Faust (dráma - Csordás Gábor fordítása)

HANGOK: Hangosabban! Nem halljuk! MEFISZTÓ: Jól van no, még csak most szü­letett a kis árja. HANGOK: Hangosabban! Az emberke dünnyög valamit, még hangosab­ban is, de így sem lehet érteni. MARGIT: Jól van, jól van kicsim. Az a fontos, hogy alakban és dicsőségben apádra üss. FAUST: Igen, és valójában azt akarja mon­dani: kezdődjék a boszorkánytánc! Rajta, testvérek, a kötelesség neve ma éjszaka: igazság és megtisztulás! A boszorkányok vezessék a táncot! A Klek legyen nekünk a munkatábor, Klek hegye, ahol boszorká­nyokat hallgat a nép! Szent kőrisfa, áldott a neved, bárányt áldozunk neked! Wagner zenei apoteózisa kíséretében rengeteg csontváz potyog le. Kezdődjék a boszorkányok tánca! 6. A női munkatábor foglyai a kápolnában. Margit középen, körülötte a többiek. ZANKO, prédikál a kápolnában: A kommu­nizmus, leányaim, mint tudjuk, szabad­szerelmet prédikál és úgynevezett nőkö­zösséget, ahol mindenki mindenkié, a sza­porulat pedig a kommunista állam gondja. Ez a doktrína tökéletes összhangban áll a legdurvább materializmussal, mely sze­rint mindenki mindenkinek tárgy, és nincs hely az őszinte emberi érzés számára, amit fivér nővér iránt, az egyén a vezér és a nemzet iránt, az anyák gyermekeik iránt éreznek. Példa rá az első bolsevik állam orosz földön, ahol mostanáig ötven millió lélek pusztult el lágerekben. Most felszólí­talak benneteket, leányaim, imádkozzatok a Szűzanyához, és emlékezzünk arra a percre, amidőn az ő fiát véres rongyokban leemelték a keresztről. A foglyok az Udvözlégy Máriát imádkozzak. MARGIT: Hol a gyermekem? ZANKO: Fürdetni vittük. Lehet, hogy kissé hűvös az idő ebben az évszakban. Hadd edződjön. A Sztálin név a Stahl szóból ered, ami német szó, és acélt jelent. Cso­dálkozom rajtad, gyermekem. Pusztán azáltal, hogy egy bűnözőtől fogantál az ágyban, gyermekgyilkossá váltál, igen, gyermekgyilkossá, mert ivadékodat az ör­dögnek adtad. "A gyermekem!" "A gyer­mekem!" Miért nem vezetted hozzánk jö­vendőbelidet, amikor paráznaságban fet­rengtél vele, hogy erkölcsre, házastársi fe­gyelemre szoktassuk őt, és megtanítsuk az apaságra. Könnyű elpotyogtatni a fattyá­kat, és eltűnni a balfenéken! Piros madár elröpül, tapsi tapsi és körül, selyemből a keszkenő, keszkenőben cukorka, kisgyer­meknek vacsorka. Hát nem szép? A foglyok imádkoznak. MARGIT: Isten, ha vagy és van hol lenned, szenteltessék meg a te neved. Vigyázd az ő rejtett útjait. Lásson száz helyett, öljön ezer helyett. Ha elárulnám őt, nem volnék. Áldd meg a kezét, legyen könyörtelen ezekhez a véres ebekhez. Amen. ZANKO: Öröm látni, milyen alázattal imád­kozol. A gyereket ne sajnáld: ereszd a latri­nába, mivelhogy nem vagy a legjobb egész­ségben, a tűz és kés ítéletét is rosszul bír­tad. Nem született meg. MARGIT: Megszületett, tudom. ZANKO: A becsületemre mondom: halva szü­letett. MARGIT: Jaj istenem! ZANKO: Most pedig mondd meg szépen: kik segítettek neki? Margit hallgat. Az usztasa egy törött üveget húz elő a reveren­dára vetett skapuláré alól. USZTASA: Ide gyere, te bolsevik hercegnő! Sötétség. 7. Faust gótikus szobája stb. FAUST: Mi történt? HANGOK: Hírek a harctérről, körzetvezető úr. FAUST: Ki vele! Hogy tartják magukat sere­geink? KATONA: Hősiesen, körzetvezető úr. Miköz­ben a tizenéves német ifjúság virága most a berlini főhadiszállást védelmezi, a horvát haza legjobb fiai Zágrábban ássák be ma­gukat. Pánik az usztasák soraiban. Sokan létrán másznak le a páholyokból, mások ez első so­rokból próbálnak feljutni a színpadra. Ne­hézgépfegyvereket, homokzsákokat vonszol­nak oda. BUDÁK HELYETTES NEMZETVEZETŐ, felegyenesedve a páholyban: Nyugalom! Lelépni! Folytassák az előadást! Mindenki teljesítse kötelességét! 38

Next

/
Thumbnails
Contents