Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 3. szám - Horváth Imre: Nincs tabu; Térben és időben;: Változó változhatatlan; Szülőföld; Gyöngyöket is; ***; Kitört az ősz, hogy tavasz legyen; Van kiút; Helytállás; Nem búcsúzom; Zsolozsma; (Töredékek a legutolsó versek közt); Óvatosan; Fölindultán; Köszönt az elmúlás; Magányomban (versek)
Horváth Imre Nincs tabu Kit átok vert s kit védett amulett, végül mindből csak por és hamu lett. Nyersz, vagy vesztesz - ha csábít a rulett - azzá válsz, kiből por és hamu lett. Lehetsz kujon, kurafi, lókupec, furfangjaidból por és hamu lesz. De Montague dühe és Capulet Indulata ne hidd, hogy hamu lett! Költő vagyok, ki előtt nincs „tabu”. Versemben az U-hangzat vaskapu, amin nem hízik akkor sem a szú, ha „kunsztjaimból” por lesz és hamu. Térben és időben Távolodik árnyam a térben. Ez mutatja, hogy visszatértem. S nyakig süppedek az időben, amelyből réges-rég kinőttem. Változó változhatatlan Pilinszky János emlékének Az emberek közt kevesebb az angyal. Több az ember az angyalok között. Hárfánk húrján elhallgatott egy halk dal, de amit ő sorsunkba ötvözött, a változó a változhatatlannal Isten ujját megsebezve pörög. Versek a költő hagyatékából 1
