Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 3. szám - Horváth Imre: Nincs tabu; Térben és időben;: Változó változhatatlan; Szülőföld; Gyöngyöket is; ***; Kitört az ősz, hogy tavasz legyen; Van kiút; Helytállás; Nem búcsúzom; Zsolozsma; (Töredékek a legutolsó versek közt); Óvatosan; Fölindultán; Köszönt az elmúlás; Magányomban (versek)

Szülőföld

EZEN A FÖLDÖN SZÜLETTEM E FÖLDBŐL ÉLEK SZÜNETLEN ÉS EBBE A FÖLDBE HALOK MELY ANNYISZOR FÖLTÁMADOTT.

Gyöngyöket is

Mindig csodáltam a mélységet. Gyöngyöket is hoztam a mélyből, de most, mint fába szorult féreg reszketek a lesüllyedéstől.

❖ * *

Vén vagyok, mint az átszeli kereszt. Krisztus róla rám nagy szemet mereszt. S bár tudja ő, hogy a földön mi van, mégis meghökken: Még itt vagy fiam?

* ❖ ❖

Útra kelek nyelvem alatt arannyal, az Akheron vize zúg majd alattam, engem elnyel a vak-sötét s a vad-zaj, de szembe fordul a rút áradattal, mit ravaszul a túlsó parton hagytam!

2