Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 12. szám - Gion Nándor: Ez a nap a miénk (regény) II. rész

magának és nagy kocsmát nyitott. Itt sok vendég elfér esténként meg a téli napokban, amikor szüneteltek a mezei munkák.

Stefi kihozta az ingyen pálinkát, és egy üveg sört magának. Leült velem szemben, csodálkozva nézte a sötétzöld egyenruhát.- Felcsaptál vadásznak?

Elővettem zsebemből a forgópisztolyt.- Ezzel fogok vadászni.

Stefi kezébe vette a pisztolyt, kattintgatta, elismerően bólogatott. Értett a

fegyverekhez.- Honnan szerezted?- A községházáról.- Mindjárt elmegyek én is a községházára.- Nem adnak mindenkinek fegyvert. Csak hivatalos személyeknek. Például

mezőőrnek.- Mezőőr lettél?- Igen.

Stefi nevetni kezdett, harsogva nevetett, öklével az asztalt csapkodta.- Neked való munka, sógorom. Sohasem szerettél dolgozni. Ezentúl megfizetnek azért, mert nem dolgozol. Megfizetnek azért, hogy sétálgass a mezőben és heveréssz az akácfák alatt.- Sétálgathatok a Devecsertől egészen az óbecsei határig.- Elég hosszú út. De a hosszú utakat is könnyebb megjárni, mint búzát aratni és kukoricát tömi.- Lóháton egészen könnyű megjárni a hosszú utakat.- Csakhogy neked nincsen lovad.- Viszont van egy lókupec sógorom.

Stefi abbahagyta a nevetést, elkomolyodott, fürkészve, szinte gyanakodva nézett rám.- Nem vagyok lótenyésztő. Adom-veszem a lovakat.- Hány van most az istállóban?- Tíz. De ezeket már a jövő héten áthajtom Bánátba és eladom.- Bánátba? Az most egy másik ország.- Nem baj. A kereskedés folytatódik. A komp már jár a Tiszán Óbecsénél. A német hadsereg gyorsan rendet csinált Bánátban.- Itt is rend van.- A magyarok is tanultak valamennyit tőlünk németektől. Persze leginkább kölcsönkért lovakról rendezkednek.- Fehér ló van a mostani tíz között?- Nincs. Kilenc pejló van az istállóban és egy öreg almásderes. Valamennyit eladom a jövő héten Nagybecskereken.- És szerzel újabbakat. Időnként vásárolj fehér lovat is. Addig megelégszem az öreg almásderessel. Még ma elkezdem a rendcsinálást Devecserben.- Kölcsönkért lovon - morgolódott Stefi. Ilyen a magyar rendcsinálás.

Az udvar felől bejött a felesége, Elizabeth, akit mi a családban természetesen Bözsinek hívtunk, és magyarul beszélgettünk vele, de most németül mondott valamit Stefinek, amit én nem értettem. Stefi magyarul kérdezett vissza:- Evett valamit?

Bözsi is magyar beszédre váltott.

42