Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 11. szám - Unom Dantét! (Simonyi Károly Kossuth-díjas akadémikussal beszélget Staar Gyula)

sem gondoljuk komolyan, hogy egyszer majd feltámadunk és viszontlátjuk egymást. Ez az ígéret nemigen ad megnyugvást. A katolikus rekviem a "Porból vétettél, porrá leszel" talán vigasztalóbb ennél. Nem tudom, nem tudom... Nehéz erről beszélni. Nem véletlen, hogy minden teológiának egyik központi kérdése a halál.- Sok szó esett eddig a halálról. De az életnek, az emberi életnek mi az értelme1- E kérdésre adandó válasz alapvető fontosságú. Válasz ismeretében meglenne számunkra a biztos fogódzó. A sarokpont. Amihez az ember az ésszerű és etikus cse­lekedeteit igazíthatná. A hívők és a nem hívők, mondjuk kissé leegyszerűsítve úgy, hogy a természettudománynyal foglalkozók abban elég egységesek, hogy e kérdés átvisz a transzcendenciába. Erre a kérdésre tehát nincs és nem is lehet tudo­mányosan megalapozott felelet. Én úgy látom, hogy a mi halálunk és az emberiség halála is beilleszkedik a kozmikus történésekbe. Napunk egykor majd utolsót lob­ban, s akkor Voltaire, Newton, Jézus Krisztus, gótikus templomok, a görbült világ­ról való tudatunk, ez mind-mind nem lesz többé.- Hiába keresendő tehát valamiféle értelem, cél, fogódzkodó ? A vallás, a hit sem az ?- A vallás csak azoknak kapaszkodó, akik hisznek. Nem univerzális támaszpont.- Ugye, azért mégsem az Omár Khájjám-féle lehangoló képet kell elfogadnunk vá­laszként arra a kérdésre, mi végre vagyunk itt a Földön? A fene tudja! Csak az segít, ha a kábulatba menekülünk. Igyál, szólt a tanács, vagy miként Omár Khájjám mai modern követői ajánlják: szívj marihuánát!- Kant mondta: "Két dolog van, ami csodálattal tölt el, valahányszor gondolkodom rajta. A csillagos ég a fejem fölött és az erkölcsi törvény bennem". A csillagos ég is azért csodálatos, mert törvényei vannak. A gravitációs törvényről sem kérdezem, hogy ki, mi teremtette ilyennek. A törvény léte tény. Ugyanilyen ténynek éreztem egész életemben azt az erkölcsi törvényt, ami bennem létezik. Függetlenül attól, hogy elmondtam-e vagy sem öt Miatyánkot vagy Üdvözlégyet.-Ezek csak a te törvényeid, vagy... ?- Kinek a törvénye? Erre a természettudomány nyelvével felelhetek: ezek a tör­vények a génjeinkbe íródtak. Magamban azt az erkölcsi törvényt őrzöm, mely az idők során a létért való küzdelemben alakult ki, mint a túlélés eszköze. Végered­ményben nem véletlen, hogy az erkölcsi törvényem, ez a génszerelvény azokat a tör­vényeket kódolta, melyet zsidó-keresztény etikának nevezünk. Génszerelvényem egy csoport erkölcsének kódja, olyan törvényeké, melyek segítették az egyed túlélé­sét, azáltal az együvé tartozó közösségét is. Azért nevezem zsidó-keresztény-nyu- gat-európai erkölcsnek, mert az Otestamentum, az Újtestamentum, a görög logika, a római jog s a mindebből kiáradó nyugati tudomány alakította ilyenné. Mi az élet célja? Hillaryt, a Himalája első meghódítóját megkérdezték, mi volt a célja, miért mászta meg a Himaláját? Mert ott van! - mondta. Mi a célja az életünk­nek? Adott! Itt van! De ha már itt van, törvényei vannak, bennünk, génjeinkben és gyönyörei, szépségei vannak érzékeinkben, érzéseinkben, értelmünkben, ha más­ban nem, küzdelmeinkben. Az élet tényének, a bennünk lévő erkölcsi törvénynek el­fogadása, ebbe beletartozhat a cél, a boldogság kék madarának keresése is: és íme, nincs szükségünk Omár Khájjám tanácsára, se marihuánára.-Ez lenne a láthatatlan iránytű, támaszunk az életúton?-Az élet minden gyötrelmével istenien csodálatos dolog. Nagy élmény, mely szép, széppé tehető. A bennem lévő erkölcsi törvény pedig irányíthat az utamon. Nem a tudomány a segítőtársam és nem a hit. Vannak, akiknek a messzi cél irányát a tá­voli templomtorony jelöli ki. Nekem erőt ad, hogy ezt a bizonytalan eredetű, vágyból születő hipotézist mellőzni tudom. Egyúttal fájdalmat is okoz, de azt hiszem ez ter­mészetes. Megelégedéssel tölt el a tudat, hogy én is emelt fővel járom az utam, mint akik látni vélik a tornyukat. Mint már említettem, a génjeimben kódolt törvények 92

Next

/
Thumbnails
Contents