Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 11. szám - Pintér Lajos: Zászló helyett (vers)

Pintér Lajos Zászló helyett Aki kedvesnek nemcsak lányt szólít ­de asszony sörényű tájat, fekete szalaggal átkötött házat, tanya-hazákat. Aki azt mondja: népem, népem ­de emlékezetében világgá-szélednek a rétek: kinek emlékezetében a Gímszarvas is leégett. Hogy ne hullna, ne hitványulna: karolom, pántolom, minden széleit átfogom - s határán kifröccsen a vérem. Véremet szépen megszokom, megszokom azt, hogy megszökik. Zászló helyett kézről kézre adhat akárki, akárhol. Hirtelen így beszédesül a mámor, és megindul a dal magától. Négysarkú kendő az úton, négysarkú nagykendő- fóldek. Valaki megőriz mégis: hajnalra hírt hoz felőlem. Aki kedvesnek nemcsak lányt szólít, de asszonysörényű tájat, fekete szalaggal átkötött házat, megcsonkolt fákat ­lehet annak győzelem, hogyha fölötte fű terem. A hetvenes évek elejéről sárguló újságlapokról, a címe is régi, egyedül csak a világ mostani. 52

Next

/
Thumbnails
Contents