Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 11. szám - Szekér Endre: Buda Ferenc költői nyelvéről
a zöld színnel állapítja meg. „Leggyakoribb jelzője - már első kötetében is - a vas. De ezzel a vas-világgal felesel a zöld szín gyakori feltűnése, a fű szintén szimbolikussá növesztett példája, a piros alma kedves-derűs képe.” És csaknem valamennyi kritikában - feltűnő a stílusra való utalás. Bodnár György a pontos, kemény szavakról ír; Szakolczay Lajos a „sértetlen szép vizek páncéllá hegesedését” nem felejti; Görömbei András a „költői személyiség gyémánt-tisztaságát”, a „holt számból búzaszál kizöldül” képét elemzi; Kiss Ferenc Buda stílusát, a forma őrzését - Bálint György gyíkjának példájával szemlélteti; Varga Mihály Buda verseit erős veretűek- nek, vasból és kőből rakott betonfalaknak nevezi; Kovács Sándor Iván Buda verseinek mértanian pontos képeiről, képrendszeréről és a nagy költészet titkáról ír. K. Szoboszlay Ágnes A vas szó Buda Ferenc verseiben című tanulmányában a Füvek példája és az Ébresszen aranysíp című kötetei alapján vizsgálja a címben jelzett jellegzetes stíluselemet. A Füvek példájában 51 versének 1571 sorában 35-ször található e szó. A kötet utolsó harmadában többször fordul elő. Legtöbbször az Őszi vonat című versében találkoztunk vele (hatszor). Az Ébresszen aranysíp 23 verséből 16-ban található meg a vas szó, s a 843 sorból minden 14-re jut az összes, 59 előfordulásból, - állapítja meg K. Szoboszlay Ágnes. A Roham című versében meghatározó szerepűvé vált, 33-szor fordult elő, a „vas-ágtól” a „vas-halálig”. A kutató azt vizsgálja, hogy milyen nyelvrétegbeli jelentésben fordul elő: pl. színt kifejezve („vas-színű vizek”), ellenállhatatlanságot érzékeltetve („vas-szügyű szürke bika”), az emberségért küzdve („vashomlokú konok hit”). Természetesen a vas szó jelentése mellett figyelni kell a hozzá kapcsolódó érzelemhez: ha a külvilágra vonatkozik: negatív hangulatú, ha a küzdő emberre, akkor pozitív. ,A 94 előfordulásban minden egyes esetben tulajdonképpen más jelentése van a szónak, de ezek sohasem válnak az eredeti, köznyelvi jelentéstől teljesen függetlenné; amellett,hogy egymás jelentésére is hatással vannak, a költői szövegben betöltött szerepüket a szövegben felderíthető, más jelekkel rokonítható mezőösszefüggések is hangsúlyozzák. A következő idézet a jelek és jeltárgyak valóságos összefüggései alapján vizsgált szavunkra még- inkább ráirányítja a figyelmet”, - állapítja meg K Szoboszlay Ágnes. „amikor zászlóval járt a halál a városok, völgyek, kőutak és vérivó patakok fölött, hogy vashernyók, acélkukacok szaggatták a patyolat mezőit.” A Buda Ferenc költészetében különösen jelentőssé váló „vas-világot” hadd jellemezzük még néhány példával. A vas szó „kemény” jelentése növekszik meg a következő esetekben: „vas-szarvú idő”, „vasízű virradat”, „vas-sisakos mennybolt”, „vasmellű sereg”, „vas-villogású vizek”, stb. Egyik legjelentősebb versében, a Rohamban „félelem vasízét” érzi a szájában, és a rázuhanó „vas-világ” súlyosságát, a „világ vadonná” válását érzékelteti a vas-összetételű szavak halmozásával. A bevezető három sorban és az azt követő tizenhárom sorban harmincszor fordul elő a vas (pl. „vas-Betlehem, vas-pásztor) mint egy összetett szó előtagja és egyszer pedig önmagában. Különösen félelmes hatást ér el a szóhalmozással, az egy verssorban való kétszer szereplő „vas” szavakkal. Ezt még fokozza az ütemek élén való hangsúly: pl. „vaskapuban // vas-halál”. Vizsgáljuk meg, hogy a későbbi Buda-kötetekben milyen mértékben találhatunk „vas-”összetételű szavakat! A Holt számból búzaszál című kötetben visszaszorul a „vasvilág”, ritkán jelennek meg a „vaslapok”, a „vascsárdás”, a „vaslánc” a Tanya-hazámban. A Kormos Pistának küldött levélben aranyló őszidő van. A későbbi versekben szinte eltűnik a „vas”, helyette jött a „kő”, a „fagy” stb. 47