Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 1. szám - Legenda Bárczi Gézáról (Szathmári Istvánnal beszélget Albert Zsuzsa)

Géza egy szigeten a Fekete kolostorban, de az érdekes az, amennyire magából a Kuncz Aladár féle regényből vagy regényféléből is megtudhatjuk, hogy az élet teljessége iránti vonzódását, továbbá a közvetlenséget megőrizte itt is. Ti. mit csinál? Amennyire könyvekhez jutnak, olvasnak, ő maga spanyolul, olaszul tanul, és megtanul nem is akármilyen szinten (mert később aztán persze hallottam beszélni ezeken a nyelveken). Azután a zenéhez folyamodnak, játékhoz folyamodnak, de még a vízhordást is vállalják a faluból, csak azért, hogy az emberekkel, nem utolsósorban a nőkkel valahogy kapcsolatba kerüljenek.

1917-nek az elején aztán a Vöröskereszt révén Svájcba kerül, és itt négy félévet a lausanne-i egyetemen hallgat. Itt kerül kapcsolatba későbbi feleségével, és azt lehet mondani, hogy itt jegyzi el magát a francia kultúrának is, egy életre. Otthon egyébként később franciául beszéltek, tehát Bárczi professzor a franciát is anyanyelvi szinten beszélte, és hadd teszem hozzá mindjárt egy kis kitérőként, hogy a közvetlen közelébe került hallgatóknak Debrecenben francia órát tartott professzor úr. Anatole France-nak Az istenek szomjaznak című regényét olvastuk, aztán Maupassant novelláit, meg Marcel Pagnol darabjait. Pagnol azért már a ma, és a ma beszélt nyelve. Mindezt emlékezetem szerint rendkívül élvezte, úgy, hogy minket is beszéltetett, de ő maga szeretett elsősorban beszélni, mégpedig hallatlan szép nyelven és a stílushoz is nagyon értve mondta el a megjegyzéseit.

Albert Zs.: Melyek voltak azok a nyelvészeti területek, amelyekkel úgy, egymás mellett vagy egymás után foglalkozott Bárczi tanár úr? Már beszéltünk a nyelvjárásgyűjtésről. A nyelvet horizontálisan is, vertikálisan is szemlélte, tehát történetiségében és jelenében egyaránt.

Szathmári I.: Igen, de azért ő maga is hangsúlyozta, és mi szintén éreztük mindig, hogy ízig-vérig nyelvtörténész volt. Azt mondhatom, hogy a történeti nyelvtudományba, amely a múlt században nálunk Révai Miklóstól kezdve alakult, és ebben a században nem utolsósorban Pais Dezső meg Bárczi Géza révén igen magas fokot ért el, azt hiszem, hogy Bárczi Géza a csúcsot jelentette.

Az ő munkásságában egyes diszciplínák új távlatot kaptak. Idetartozik a nyelv- történet, annak minden ága, meg a nyelvművelés is. Más diszciplínákat továbbvitt a korábbi úton. Ilyen a romanisztika, a fonetika, a szókincsvizsgálat. Ismét másokat viszont ő indított el. Ide vehető, nagyon jól mondta az előbb, a történeti nyelvjárás- kutatás. Deme László most írta meg a Bárczi-emlékkönyvben, hogy Kolumbuszként vezette őket a történeti nyelvjáráskutatás elindításában. Kezdte az ősmagyar korban, folytatta az ómagyar korban, és máig, hogy hogyan alakult a különböző nyelvjárásoknak a hangállománya, a szókincse és így tovább, tehát a történeti nyelvjáráskutatás. Úgyszintén a lexikográfia, a szótártudomány is. Ezt is ő művelte először. Végül pedig azt mondhatjuk, hogy egyes esetekben nem alapított új diszciplínát, de olyan részlegeire hívta fel a figyelmet, amelyek nagyon modernül hatottak. Ilyen volt az argó, a jassznyelv (ő jassznyelvnek nevezte) és a nagyvárosi népnyelv. Ma, amikor a szociolingvisztika az „isten” (túlzottan is) hozzáteszem, ma kezdjük nálunk ezeknek a mélyebb vizsgálatát. Bárczi tanár úrnak 1931-32-ben jelent meg a Magyar Nyelvben A »pesti« nyelv című nagydolgozata (a pesti idézőjelbe van téve). Mindenesetre talán a franciás hatásra, azután azért is, mert ő nagyon benne élt az életben, meglátta az argónak a fontosságát. Ha megnézzük az értelmező szótárban, szoktam mondani a hallgatóimnak, és meg is nézetem velük, ott csupa negatív vonás említtetik az argóról, holott ez nem helyénvaló, semmiképpen sem helyénvaló, mert az argóban nagyon sok pozitív vonás van. A franciáknál már a 15. században az argó, és az angoloknál a szleng nélkül nem lehet boldogulni a beszélt nyelvet illetően, de még az irodalomban sem. Tehát nem véletlen, hogy Bárczi tanár úr 1975- ben a Köznevelésben egy interjú keretében a következőket mondta. Először is hivat89