Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 10. szám - Komáromi Attila: Cseppben a tenger (Őrszigethy Erzsébet: Birsalmasajt)
kultúránkban, ahogy ez egyes országokban példaértékű. A nagykőrösi vásárok legalább olyan jelentősek voltak, mint a Kiss Lajos által megírt hódmezővásárhelyiek, nem véletlen - s ezt éppen Novák korábbi kutatásaiból ismerjük -, hogy a körösi piacokon, vásárokon a távoli Vásárhely fazekas árui megjelentek, mint ahogy megtalálta itt a gömöri és csákvári gölöncsérek áruit is. Az építészetet egyfelől az építőanyag határozta meg, másfelől viszont az ízlés, az emberközpontú és emberléptékű építkezési szemlélet, amely Kőrösön jellemző volt. A kúriáktól a szőlőhegyi kunyhókig a mezőváros emberének életmódja, nyitottsága tükröződik az épületekben. A dór oszlopos vagy kosáríves folyosók, a klasszicista házak, a külső oszlopágasos épületek „[...] együttesen a mezőváros falusias jellegű arculatát alakították ki.” (663. p.) Akár a Dél-Tiszántúlon Hódmezővásárhely esetében, Nagykőrösnél is a „[...] református hegemónia épségben maradásának lehetősége a mezővárosi egység védelmezés sikerének függvényeként értékelhető” - írta Novák László. (664. p.) A város kulturális életében máig uralkodó maradt a református szellemiség, amely koronként nemcsak értékteremtő, de embermegtartó erővel rendelkezett. A város szellemisége kitermelte és vonzotta azokat az egyéniségeket, akik nemcsak a táj, hanem az egész nemzet kiválóságai közé tartoztak, gondoljunk csak Bállá Károlyra, akit az „[...] irodalmi munkássága elismeréséül 1839-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta.” (698. p.) Mint ismert, Arany János életének és költészetének egy része szintén Nagykőröshöz fűződik. A mezőváros a 48-as forradalom és szabadságharc küszöbén már a polgárosodás jeleit mutatja. ,A pesti forradalom hírét, s a nemzetiköveteléseket örömmel üdvözölte a városi tanács, s ezt határozatban is megfogalmazták.” (704. p.) A város derekasan kivette részét a szabadságharcból. Nemcsak Vásárhely lehet büszke a Plohn József által készített egykori 48-as hősök portréira, hanem Nagykőrös is az általa kiállított huszárokra, akiknek csoportképe máig fennmaradt. (751. p.) „A körösi nemes ifjak és közemberek többsége a Nagykőrösön toborzott két huszárezredbe vonult be.” (735. p.) Végezetül méltatnunk kell a kötet második felét kitevő kiváló adattárt, a szótárt, amely mind az idegen szavakat, mind a népi kifejezéseket magyarázza, a hely- és névmutatót, amely a kötetben való gyors tájékozódást segíti. A szöveget hitelesen alátámasztó fotókat, amelyek zömét maga a szerző készítette, úgyszintén a vonalas rajzokat. A térképek és az egykori iratok kópiái, az archív portrék másolatai mind a kötet értékét növelik. Novák László iskolateremtő munkásságának nem kis teljesítménye ez a két kötet, amelyet minden érdeklődő figyelmébe ajánlok. Szenti Tibor Cseppben a tenger Őrszigethy Erzsébet: Birsalmasajt A szociográfia a köztudatban nem tudományt, hanem magatartást jelent. Szabó Zoltán szerint: „Magatartást nagy kérdéseinkkel szemben, stílust a problémák felvázolásában, inkább embert, mint elméletet. A szó a valóság megismerését és ezen keresztül a valóságon való változtatás szolgálatát jelenti.” A tarái helyzet második kiadásának bevezetőjében az illetékeseknek már „lelkiismeretlen nyugalmat” vetett a szemére, és a feladatot sem csak a lelkiismeret-ébresztés- ben látta. „Az egyetlen lehetőség a parasztságnak módot adni arra, hogy segítsen magán. Az írás szerepe e feladat érdekében csak annyi, hogy igyekszik közvéleményt teremteni ennek szükségessége mellett. Kell, hogy egyedül a tények iránt legyen hű, mert különben meghamisítja a tényeket.” Az 1937- ben elindított, majd 1968-ban újraélesztett Magyarország felfedezése sorozat legjobb darabjai a fenti gondolatok szellemében fogantak. - A hál’ Istennek - még mindig élő, de már egyre kevésbé lombosodó szociográfiai életfa újabb ága, a Birsalmasajt is ezt a hagyományt követi. Őrszigethy Erzsébet a két világháború közötti társadalomkutatók nemzedékének méltó követője. Szemlélete, közvéleményt teremteni akaró indulata mellett választott témája is azzá teszi. Nehéz helyzetben van, mert azokhoz is akar szólni, akikről ír, de azokhoz is, akik felelősek az állapotokért. A két tele94
