Forrás, 1996 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1996 / 10. szám - A zene szolgálatában, a költészet vonzásában (A kilencven esztendős Farkas Ferenccel beszélget Ittzés Mihály)
gondolom, hogy egyszer rájuk kerül a sor, hogy zenébe foglalom őket. Néha valóban megszületik a dal, a kórusmű, néha nem. Elég sok nyelvet beszélek, s ezért is meggyőződésem, hogy fordításban nem lehet idegen verseket megzenésíteni. Mert ha azt megpróbálják visszafordítani az eredeti nyelvre, hogy úgy is énekelhető legyen, akkor könnyen úgy járhatunk, mint Ka- rinthynak az a bizonyos híres Ady-paródiája, a Jöttem a Gangesz partjairól kezdetű verssel. Ezért vállalkoztam rá, hogy kedvenc külföldi költőimet eredeti nyelven ze- nésítsem meg. Nem könnyű, hisz az embernek bele kell élnie magát annak a másik nyelvnek a ritmusába, dallamába, egész gondolat- és hangzásvilágába. Mégis úgy gondolom, hogy így jobb, ha nem teszek különbséget a különböző, magyar vagy nem magyar költők között, ha megfog egy vers és dalba kívánkozik.- A beszélgetés után fellapoztam a Kortárs magyar zeneszerzők című angol nyelvű kiadványt (Contemporary Hungarian Composers), melyet a Zeneműkiadó adott ki 1989-ben. Az utolsó hat év terméséről tehát nem ad számot a kötetben található Farkas Ferenc-műjegyzék. Bizony még az említettnél is több nevet tartalmaz, még ha csak a dalok fejezetét számoljuk is össze. Alig akad a magyar irodalomnak valamire való költője, akinek legalább egy versét zenéje szárnyaira ne bízta volna Farkas Ferenc. Akad azonban néhány különösen kedvelt, sokszor visszatérő szerzőtárs: Petőfi, Dsida Jenő (akinek verseire például a szépséges Szent János kútja című lírai kantáta készült 1945-ben), Janus Pannonius, Jékely Zoltán, s persze Weöres Sándor, hogy a teljesség igénye nélkül kiemeljünk néhány nevet. Az utóbbi költő Rózsa-madrigáljának megzenésítéséről mondta el a beszélgetés során a zeneszerző, hogy székesfehérvári évei alatt kapta a szöveget Weöres Sándortól, frissiben, amikor a tinta még szinte meg sem száradt a kéziraton. Úgy megragadta a vers finom költőisége, hogy azon nyomban megkomponálta azóta is népszerű, a mostani kecskeméti szerzői est műsorán is szereplő vegyeskari darabját. Egy 1980-as dalciklusával pedig mintha Kodály nyomdokaiba lépett volna: az idősebb mester Megkésett melódiák sorozatának címére emlékeztet az Elfelejtett dallamok cikluscím. A dalszövegek költői: Virág Benedek, Berzsenyi Dániel, Babits Mihály és Ady Endre. Babits kivételével Kodálynak is szerzőtársai különböző műfajú alkotásokban. A zeneszerzői tevékenységéről szólva örömmel kell megállapítanunk, hogy mostanában is megszólaltak illetve jelentek meg Tanár úrnak új művei. Az 1995-ös Minifesztiválon hangzott el az a vegyeskari darab, melyet a Kodály Intézet adott ki. Címe: Haláltánc és Weöres Sándor versére készült. Tanár úr most milyen darabon dolgozik? Milyen művek vannak befejezetlenül a műhelyben ?- Nem tudom, hogy a rossz szemem engedi-e, hogy befejezzem, de egy Ady-vers foglalkoztat mostanában: a Jó Csönd-herceg előtt. Ha ennyire megfog egy vers, mint ez is most, nagyon nehéz neki ellenállni, hogy dallá vagy kórusművé ne alakítsam. Nemrégiben volt egy kellemes meglepetésem egyik szerzői estemen. Faragó Laura elénekelte műsoron kívül egy újabb munkámat, a Szép Ernő versére írott Add a kezed című dalt.- Beszélgetésünk végén aligha búcsúzhatnánk másként, mint azzal a jókívánsággal, hogy Farkas Ferenc zeneszerzői életműve még gazdagodjon újabb alkotásokkal, örömet szerezve a muzsika és a költészet barátainak. Kedves Tanár úr! Jó egészéget, alkotókedvet kívánok! Köszönöm a beszélgetést! 68
