Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 9. szám - Bartók Béla halálának 50. évfordulójára - Bónis Ferenc: Szemtanú a Bartók-korból (Radnai Mihály zeneszerző naplójából)

[1917] Szeptember 25dikén délután Bánffy grófnak,15 Tangónak16 és Kerner Istvánnak17 bemutattam az Operaházban az Infásnő születésnapja című némajátékomat. Nagy tetszéssel találkozott, baj van azonban a törpe személyesítőjével, ki egy Nádas18 nevű táncos lenne; ez az ifjú pedig katona. Mentesítéséért lépéseket tesz Bánffy Miklós gróf.

November 19-én Bánffy grófnál tett látogatásom alkalmával váratlan jóhírrel fogadott. A némajátékomhoz szükséges Nádas nevű táncost fölmentették és így sokáig türelmesen várakozott művem még az idei évadban színre kerül az Operában. Mindjárt meg is állapodtunk, hogy ő tervezi, díszletezi (mint mondta „nagy gusztussal”, Kerner István dirigálja és Bródy István főrendező rendezi a darabot.

Az ügyem miatt Kémért is felkerestem 21dikén délután, ki lekötelező kedvességgel, szívességgel vállalta a némajáték vezénylését. Sürgősen kellett szövegkönyveket írnom Bródynak, mit szombaton vittem be (24dikén) az Operaházba, valamint a szólamok kiírását is ez nap tárgyaltuk meg Herczeg könyvtárossal és Kejklicsek operaházi üstdobos-kottamásolóval.

Öt hónappal később:

Kemer István ßzeneigazgatö rendelt magához április Íjén (husvét hétfőjén) az Operaházba, és átvettük a némajátékot a tempók miatt. Már próbálja a zenekarral. Végtelenül kedves volt, még készülő új vígoperámról is kérdezősködött. Különben igen „nehezelli” a némajátékot az öreg.

Április 7dikén az Operában voltam Kerneméi. A bemutatót 17dikére tervezik. Bródy István hirtelen távozása folytán Bánffy gróf maga fogja rendezni és irányítani művemet; holnap felkeresem őt.

8dikán részt vettem a grófnál lefolyt rendezői, díszletező és rendelkező megbeszélésen (déli 12- től 112 3-ig!), hol Bánffy grófon kívül Vidor Dezső titkár, Kéméndy szcenikai igazgató és Zö- bisch Ottó19 balettmester voltak jelen. Bánffy néhány kitűnő és elsőrangú eszmét adott elő.

Másnap, 9-dikétől kezdve, serényen folynak a próbák; minden délelőtt zenekari és fönt a balett-teremben a II. képből, délután 6-kor a mimikus részekből Nádasi Ferenc, Smeraldi Cézár és Zöbisch baletmesterrel. Csütörtökön délelőtt vettem először részt zenekari próbán. (Első kép, másodikból a pávatáncig.) Délután pedig magam vettem a kezembe a mimikus próbák vezetését, hol igazán égető szükség van reám, hogy minden terveim és muzsikám szerint menjen. Azóta minden áldott nap ott vagyok és vezetem ezeket a próbákat, egyelőre az első képből. Szombaton (13-dikán) az első összes próba volt a zenekarban (celesta: Fleischer Antal és xilophon: Pető Imre). 1/2 11-1-ig tartott; az egészen végigment Kemer. Elsőrangú dirigens az öreg! Itt rendben lesz minden, amint tudni fogja mindenki a dolgát. -17dikén Kemer zenekari próbáján voltam. Úgyszólván zökkenés nélkül megy a muzsika. - 18dikán volt az első színpadi próbám

15 Bánffy Miklós gróf (1874-1950): író, festő, politikus; az I. világháború idején az állami színházak intendánsa. Az ő díszleteivel mutatták be 1917-ben Bartók táncjátékát, A fából faragott királyfit, és 1918-ban Radnai némajátékát, Az infánsnő születésnapját.

16 Egisto Tango (1873-1951) olasz karmester. 1912-1919 között a budapesti Operaházban működött. O mutatta be Bartók első két színpadi művét, A kékszakállú herceg várát (1918) és A fából faragott királyfit (1917) - az utóbbit neki ajánlotta a zeneszerző. Az ő nevéhez fűződik Radnai Orkán vitézének bemutatása is (1919).

17 Kemer István (1867-1929): korszakos jelentőségű karmester, a hazai zenekultúrát építők sorában Erkel Ferenc és Erkel Sándor utóda, Dohnányi Ernő és Ferencsik János előde. 1884 óta működött az Operaház kötelékében, melynek 1919-20-ban igazgatója volt, 1924-ben örökös tagja, 1927-ben főzeneigazgatója lett. 1900-1904 között elnök-karnagya, 1919-től haláláig díszelnöke.

18 Nádasi Ferenc (1893-1966): táncművész, 1937-1962 között az operaházi balett egyik irányítója, utolsó aktív éveiben az Operaház balettigazgatója.

19 Zöbisch Ottó (7-1935): operaházi balettmester. Mint koreográfust és balettmestert, Balázs Béla így jellemezte: „egy svéd tornatanár”. Nemcsak az Infánsnő koreográfiáját kellett 1918-ban a zeneszerzőnek és Bánffy grófnak „talpraállítani”: erre kényszerült az előző esztendőben A fából faragott királyfi librettóírója, Balázs Béla is.

46