Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 9. szám - Czegő Zoltán: Ki álmatlan valál; Föloldozásban (versek)
Czegő Zoltán Ki álmatlan valál Kányáéi Sándornak Négykor lefeküdtem ötig sem aludtam Kigyulladt a hajnal Jégvirág alattam Immár a tudtommal fröccsen szét a vérem Aluva imetten egyre megy nem érdem Atjáróház lettem Szívpitvarok kamrák vérzuhatag háza Aludnék ha hagynák Búba fűbe bújtam halántékpanasszal Hangyaboly a párnám nyugosztal marasztal Mit is álmodnék ha szemeim lehunyván sírkövek nőnek ki tenger-habos dunyhán Négykor lefeküdtem altatóm két dózer Termékeny álomhoz szilencium-óvszer Utóhang Mondhattam volna szebben Sándorom Cipeltem volna csontos vállamon búzámat az Alszegen le végig
/
